Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

A szecesszió fesztiválja keretében az Iparművészeti Múzeum és a Károli Gáspár Református Egyetem egésznapos konferenciát rendezett Összművészeti tendenciák a historizmus és szecesszió építészetében címmel. A szervező-házigazda Dr. Jékely Zsombor (Iparművészeti Múzeum – KRE BTK Művészettörténet Tanszék) és Dr. Katona Júlia (Iparművészeti Múzeum) volt a közelmúltban felújított, belvárosi Károlyi–Csekonics-palotában. Az esemény aktualitását – a fesztivál mellett – a korabeli (fővárosi) épületek rekonstrukciói és fenntartási kérdései adták. Téma volt ugyanis – többek között – a Budavári Palota épületegységei, a Szent István-terem, valamint a Magyar Állami Operaház.

A szecesszió művészetének értékelése során azt szokás hangsúlyozni, hogy szakított a historizmus művészeti gyakorlatával. Építészete ugyanakkor egy alapvető jellegzetességében szorosan kötődött a historizmus elveihez és gyakorlatához: az épületeket összművészeti alkotásként közelítették meg. Mindkét irányzatra jellemző, hogy a tervező a falakon túl a külső-belső dekorációt, valamint a berendezéseket is megtervezte, így figyelme kiterjedt a kerámiadekorációkra, a kovácsoltvas elemekre, a belső falfestészeti vagy mozaikdíszeire, valamint a festett üvegablakokra is. A művek többsége torzóként maradt ránk, vagy eleve el sem készült, de a tervanyag feldolgozásával az eredeti építészeti koncepció legtöbbször rekonstruálható.

A konferencia célja az volt, hogy a magyarországi historizmus és szecesszió legkiemelkedőbb összművészeti alkotásait, valamint az ebben a szemléletben dolgozó alkotókat bemutassa. Előadásokkal és esettanulmányokkal készültek a téma szakértői: Szkalnitzky Antal építészetéről Dr. Sisa József, a Kúria épületéről és Hauszmann Alajos tevékenységéről Dr. Jernyei Kiss János, Lechner Ödön szegedi tevékenységéről Dr. Váraljai Anna, a Marosvásárhelyi Kultúrpalota „összművészeti” összefüggéseiről Dr. Keserü Katalin, az utópista szocializmus szecesszióra tett hatásáról Baldavári Eszter, a szecesszió stílusvariációiról pedig Dr. Raffay Endre beszélt. Esettanulmányok hangzottak el a nagyváradi egykori Csendőriskoláról Zuh Deodáth, a 20. század elején újjáépített veszprémi székesegyházról Simon Anna, a szegedi Fogadalmi templomról Dávid Eszter, a kecskeméti Református Újkollégium épületéről pedig Dr. Székely Gábor előadásában. Az esettanulmányok sorát Horányi Éva, az Iparművészeti Múzeum muzeológusa zárta, aki Josef Hoffmann budapesti tevékenységéről, egyetlen itt megvalósult épületéről, a Pikler-villáról beszélt. Ez utóbbi prezentációnak aktualitást adott a június 25-én, a Ráth-villában nyíló új kiállítás, amelynek fókuszában a Pikler-villa áll, valamint Hoffmann kapcsolata a Wiener Werkstättevel.

 

A konferencia délutánján egy rendhagyó, gyakorlati fókuszú kerekasztal-beszélgetésre hívták az érdeklődőket, amelynek témája: a 19–20. századi historizáló és szecessziós épületek mai rekonstrukciója, valamint fenntartása volt. A szekciót Dr. Katona Júlia összegző előadása nyitotta meg, amely bemutatta a korszak építési és műipari ágainak sokrétűségét, és áttekintette a mára elfeledett szakmákat, foglalkozásokat. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: az Operaház részéről Fellegi Eszter, a munkálatok textilszakértője, Kakas László, a ZDA–Zoboki Építésziroda projektvezető építésze, Dr. Lukács József, az Országház főépítésze, valamint a Szent István-terem részéről Dr. Rostás Péter, a BTM Kiscelli Múzeumának művészettörténésze. A beszélgetés végén a szakmai résztvevők és a közönség is lehetőséget kapott arra, hogy a dalszínháznak, valamint a Szent István-teremnek készített textilanyag-rekontrukciókat – szokatlan módon, de – megtapinthassák.

Mivel a téma gyakorlati aktualitása miatt jóval túlmutatott az építészet- és művészettörténeti kutatáson, ezért a szervezők – tágabb körben – őszre tervezik a folytatást.

A konferenciát az Iparművészeti Múzeum A szecesszió fesztiválja című programsorozatának (2022. június 11–25.) keretében rendezték meg. A rendezvény a DTP3-748-2.2-ARTNOUVEAU2 – A Duna menti régió kulturális identitásának erősítése a közös szecessziós örökség segítségével projekt keretében valósult meg.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/news/view/555,A+legkiemelked%C5%91bb+%C3%B6sszm%C5%B1v%C3%A9szeti+alkot%C3%A1sok