Szinte szokatlan mozdulat, hogy újra a teásbögre és a vízmelegítő után nyúlunk, de mit lehet tenni, ha ebben a hirtelen megérkező őszben semmi sem esik jobban, mint egy bögre forró tea? A teázás rituáléjához és a meleg ital élvezeti értékéhez a különféle kellék igazán hozzáad egy kis pluszt, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből most egy aranyozott ezüst, színes teaszűrőt mutatunk be, nem is használati, hanem esztétikai értéke miatt.

A kecses ékszernek tűnő, a szivárvány szinte minden színében játszó műtárgy apró kis stilizált virágokból áll össze, a növényvilág kacskaringós formavilága uralja ezt a nem mindennapi esztétikummal rendelkező tárgyat. Teaszűrésre azonban nem alkalmas, hisz a tulipánra és a nefelejcsre emlékeztető virágok szirmai azsúrzománc technikával készültek, lehetetlenné téve, hogy a hagyományos teafőzési rítusban használjuk. Az azsúrzománc a szecesszió egyik kedvelt technikája volt, a zománcot nem egy hordozó felületre teszik fel, hanem az elkészült ötvösmunka bordái közé kerül, így az áttetsző ólomüveg ablakokhoz hasonló hatást kelt.

A tenyérnyi nagyságú műtárgy szárán CGH felirat olvasható, amely rövidítés C.G. Hallbergre (1824 – 1888), a kiemelkedő svéd aranyművesre utal, aki egyúttal a svéd udvar ékszerésze is volt. Hallberg az általa készített, leginkább ezüst- és fémáruiról ismert, amelyek napjainkban is magas árakat produkálnak az árveréseken. A XX. század elején Skandinávia legnagyobb ékszerészete és Svédország egyik vezető cége volt az övé. Központi üzlete a stockholmi Drottninggatan 6. szám alatt volt, 1961-re már nemzetközi ékszerészhálózattal, több mint harminc üzlettel büszkélkedhetett világszerte.