Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

London, Párizs, Torino, St. Louis, Brüsszel. Mi a közös ezekben a városokban?

Az említett metropoliszok az elmúlt 170 évben helyszínéül szolgáltak – akár többször is – grandiózus világkiállításoknak, a nemzetek művészetét bemutató pavilonoknak. A sikeres magyar szerepléseket mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum pár hete nyílt kiállítása, reprezentálva a hazai kézművesipar fejlődését. A látogatók emellett felfedezhetik a képzőművészet, a technika és a tudomány területén született kiemelkedő darabokat is. Az Iparművészeti Múzeum megközelítőleg ötven műtárgya is látható itt, ezekből villantunk fel most néhányat.

Az első világkiállításon – amelyet 1851. május 1-én, Londonban nyitott meg Viktória királynő – 28 ország 14 ezer cége mellett 3000 magánszemély is bemutathatta alkotásait. A kezdeményezés világméretű és hosszan tartó hatását a szervezők akkor még nem is láthatták.
Králik Sámuel ötvösművész utazó- és zsebóráival ezen az első expón találkozhatott a közönség, bár már korábban Bécsben is szakmai elismerést kapott. Európában a 18-19. században kezdett szélesebb körben terjedni, majd általánossá válni, hogy az órához igazítják az élet rendjét, az utazások alkalmával nagy szolgálatot tett ez az ébresztős verzió.

„Szédítő, kábító, és minden várakozást felülmúló látomány. Nem tudja az ember, mit nézzen, hol kezdje, s kétségbeesik, hogy képes lesz-e mindezt valamikor mind átnézni! Óriási temploma a világ művészeti tárgyainak, iparának és termékeinek.”

Csengery Antal politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke e fenti sorokkal számolt be az 1862-es világkiállításról, amely az ipari fejlődés és újdonságok nagy volumenű bemutatója lett. Ebben az évben találkozhatott a közönség Fischer Mór historizáló, az 1741. évi pozsonyi országgyűlést ábrázoló hatalmas táljával: az egy méter átmérőjű, Herendi dísztál azt a jelenetet ábrázolja, amikor Mária Terézia a gyermek Józseffel a karján a politikusok segítségét kéri, akik Vitam et sanguinem! (Életünket és vérünket!) felkiáltással mellé állnak.

Ugorjunk egy évtizedet e pompás legyezőhöz, amely az 1873-as bécsi kiállítás helyszínét, a Rotundát ábrázolja. Az épület 108 méteres átmérőjével messze a világ legnagyobb kupolás építménye volt a maga korában. A Práteren belül 16 hektárnyi területet jelöltek ki a világkiállítás lebonyolítására, amely korábban császári vadászterület volt. A terület ötször akkora volt, mint a párizsi helyszín, a cél az volt, hogy lenyűgözze a látogatókat.
A bécsi épület monumentalitását idézi meg ez a jávorfa alapú legyezőn látható színes litográfia, amelyen az 1873. évi bécsi világkiállítás bejárati pavilonja látható – az előtte elterülő parkkal és sétáló alakokkal.
A legyező alján WELTAUSSTELLUNG 1873 WIEN felirat árulkodik arról, hogy milyen alkalomból készült.

A századforduló grandiózus párizsi kiállítása 1900-ban számos technikai újdonság premierjét hozta el az érdeklődőknek: Edison személyesen mutatta be intézetének legújabb darabját, a mozgókép vetítésére alkalmas szerkezetet; a Párizs melletti Vincennes-ben pedig a legújabb automobilokat állították ki.

A magyar pavilonban a hazai képzőművészeti élet nagyjainak – Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula, Csók István, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József – alkotásai mellett a kormánybiztosság a Magyar Iparművészeti Társaságot olyan anyag összeállításával bízta meg, amely Magyarország sajátos művészeti értékeit helyezi előtérbe. Ennek nyomán szecessziós iparművészet gazdag kínálata várta a látogatókat. Aranyéremmel jutalmazták a Nagy Lázár tervezte bútorokat, ebből a magyaros szecesszió motívumaival gazdagon díszített széke látható a mostani budapesti kiállításon. A Thék Endre Bútorgyárában készült darab metszett bőrkárpitozása mutatja az egykori mintázatot, mely egy-egy stilizált, az úrihímzések motívumaiból származó virágot ábrázol.

További pompás műtárgyak – a Zsolnay-gyár termékei, Ferenczy Noémi vagy Vaszary János nagy volumenű kárpitja, Kovács Margit kerámiája, a halasi csipke leheletfinom darabjai –, képzőművészeti alkotások, valamint a 20. századi világkiállítások magyar pavilonjainak megidézése várja augusztus végéig az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/news/view/624,Vil%C3%A1gki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%B3+magyarok