A Ráth György-villa „pihenőjét” követően, március 31-től újra fogadja látogatóit. A téli szünet azonban nem telt tétlenül, a múzeumban őrzött műtárgyak két fontos darabját épp tisztítják az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban. Hogy miként, annak jártunk utána.
Mindenekelőtt még kanyarodjunk el a Városligeti fasor felé, ahol a villába lépéskor a ház egykori lakóinak képmása köszönt minket: a szecessziós lépcsőházban Ráth György, az Iparművészeti Múzeum egykori főigazgatója és Ráth Györgyné, Melcsiczky Gizella egy-egy mellszobra idézi meg a századfordulót.
A házaspárról készült büsztöket Stróbl Alajos készítette 1894-ben, a férjét bronzból, a feleségét pedig fehér márványból. A művek a villa enteriőrjeiben, a Ráth György által vásárolt berendezéssel és a műtárgyakkal együtt kaptak helyet 1906-1907-ben, Gizella szobra például az ún. Gemmák szobájában. Látogatásakor felfigyelt a márvány alkotásra I. Ferenc József is, a Pesti Hírlap 1907-es tudósításában ekképp számolt be róla:
„A király ma délben megnézte az Országos Ráth György Múzeumot a városligeti fasorban. A bejáratnál a miniszterek társaságában Ráth György özvegye, született Melsiczky Gizella fogadta.
(...) Azután Ráth György özvegyéhez fordult a király e szavakkal:
— Néhai férjét jól ismertem és örvendek, hogy gyűjteményét megnézhetem.
(...) Föltűnt az uralkodónak Ráth Györgynének márványból faragott mellszobra, mely Strobl mester (Stróbl Alajos- a szerk.) alkotása.
— Valóban, ez nagyon sikerült — mondotta az özvegy felé fordulva.”
Mint minden műtárgynak, ezeknek a szobroknak is szükségük van több évente a felfrissülésre, így került a két szobor az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ kő- és fém restaurátor műhelyébe.
Hering Zoltán kőszobrász-restaurátor művész vezetett be minket a műtárgyak megújulásának folyamatába. A Ráth Györgyöt ábrázoló bronzalkotás kapcsán főképp a mélyedésekben por lerakódások okoztak nagyobb tisztítási feladatot, amelyek a szobor üreges hátoldalán volt leginkább szembeötlő. A felszínt mikroszálas kendővel, majd pedig egy kisméretű puha kefefejjel tisztította. A folyamathoz itt nem volt szükség kémiai anyagra.
A fehér márványból készült, Ráth Györgynét ábrázoló büsztöt a szakember ioncserélt vízzel tisztította meg először, mivel a hagyományos csapvíz különböző ásványi sókat tartalmaz, amelyek nem tesznek jót a kőnek. De a speciális vízzel való tisztítás még nem minden esetben hoz végleges eredményt, legtöbbször valamilyen adalékanyag szükséges a por és egyéb apróbb zsíros szennyeződések eltávolításához. Az érzékeny felület kezeléséhez a tisztítási módszer kikísérletezése jelenti a legnagyobb feladatot, azt ugyanis a felületi szennyeződésekhez kell igazítani (tisztítószer meghatározása, ph értékének beállítása, a tisztítás módjának megválasztása).
A tisztítási módokat elsőként mindig a szobor kisebb, kevésbé látható felületén próbálják ki először. Meglátása szerint a tisztítás mértéke is fontos szempont, hisz a szobor patináját meg kell őrizni, a felületkezelési határok megtalálása lényeges kérdés. Kérdésünkre elmondta, hogy a szobrokat - környezeti kitettségüktől is függően- általában 3-5 évente - érdemes tisztítani.
