Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Nemrég nyílt csoportos kiállítása három különböző generációt képviselő művésznek a The Space Budapest kortárs művészeti galériában, köztük láthatóak Hajnal Gabriella kárpitművész munkái is. A 95 éves alkotó több kárpitját is őrzi az Iparművészeti Múzeum textil- és viseletgyűjteménye, portrénkban ebből párat felvillantva mutatjuk be a Munkácsy Mihály-díjas képzőművészt.

(Fotó: Egressy Orsolya, The Space Budapest)

Hajnal Gabriella 1957-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, már ekkor grafikai munkák készítésére kapott megbízásokat. Önéletrajzi írásában úgy vall talentumáról, hogy meglátása szerint tanító édesapjától örökölte rajzkészségét és a csodákra való érzékenységét. Tehetsége kibontakozásához azok az alkotók is hozzájárulhattak, akik ekkor a főiskolai tanárai voltak: többek között Kmetty János, Bernáth Aurél, Berény Róbert és Szőnyi István.

„Rajzoltunk és festettünk. Akárhol voltam, rajzoltam, úgy, ahogy levegőt is vettem. Nehezen, de hozzájutottunk csodálatos nyugati művészeti könyvekhez (...), amik óriási élményt biztosítottak az elzártság időszakában.”


Bár Hajnal Gabriella festőként végzett, a főiskolai évek után rögtön váltott: a kárpitok készítését választotta, sőt, 1958-ban meg is nyert egy pályázatot terveivel. „Élveztem, hogy a függőleges felvetés és a vízszintes szövés szigorú kalodájának keretei között mozoghatok csak, ezen belül kell a legjobb lehetőséget megtalálnom a mondanivalómhoz.” – írja önéletrajzi írásában.

Meghatározó élménye volt 1963-ban, amikor a párizsi Cluny Múzeumban a Hölgy egyszarvúval című kárpitsorozattal találkozott.

A kárpitkészítés minden apró részletét a korábban említett pályázat nyomán az Állami Gobelinszövő Műhelyben sajátította el, ennek nyomán a szövéshez szükséges kartonok elkészítését (amely a kárpitkészítés „kottakönyve”) nagy gonddal tette, hogy a szövőszéken aztán az ő elképzelései szerint valósuljon meg a megrajzolt mű.

A művész átadta a szövőnek a megfestett, felnagyított tervet, amelyen a színhatárokat és színkódokat jelölte. Visszaemlékezése szerint „szenvedélyesen és szünet nélkül” dolgozott, emberfeletti csatákat vívott, hogy az általa elképzelt kárpithoz a legjobb minőségű gyapjút szerezze be az 50-60-as évek Magyarországán.

1959-ben megszületett lánya, Eszter. A mostani, a The Space Budapest galériában nyílt kiállítás különlegessége, hogy anya és lánya alkotásai együtt láthatók. A két művész eltérő módon kapcsolódik a textil hagyományaihoz, Kass Eszter épp fordított utat járt be, mint édesanyja. Eszter 1984-ben végezte tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola Textil Tanszékén, azonban épp a textilművészet 80-as évekbeli hazai állapotát érezte kalodának, így a festészet felé fordult.

Hajnal Gabriella alkotása a The Space Budapest galériában (Fotó: The Space Budapest)

Hajnal Gabriella tízéves előkészület után 1969-ben önálló kiállításon mutatta be alkotásait, ugyanebben az évben a svájci Lausanne textil-biennáléján is képviselte hazánkat. A 90-es évek végéig számos magyar és nemzetközi egyéni, valamint csoportos kiállítás résztvevőjeként sikerrel szerepelt Zürich-től Kyoto-ig. Ahogy a mostani kiállítás kurátora, Szabó Noémi művészettörténész fogalmaz a tárlathoz írt bevezetőjében: „Hajnal évtizedről évtizedre haladt a maga egyéni absztrakciójának útján, korai kárpitjai még meseszerűek voltak, majd régi történelmi korok inspirálták, míg a 70-es évekre elérkezett egy minimalista motívumvilágú, tiszta szerkezetű gobelinfelfogásig, amelyben a kárpitszövés több évszázados hagyománya egyben a kísérletezés terepévé is válhatott. “

Hajnal Gabriella alkotása a The Space Budapest galériában (Fotó: The Space Budapest)

A művészt a 60-as évektől egyre inkább foglalkoztatták az egyén és a társadalom problémái. Ennek kifejezésére leginkább szimbolikus, gyakran bibliai alakokat idézett meg. Alkotásain a színek számát az idő múlásával egyre redukálta, ezzel művészetének és mondanivalójának határait még szorosabbra húzta. A kék-vörös színvilág már a kezdetektől fogva fontos szerepet kapott művein. Az Iparművészeti Múzeum többek között A késesek és Szent Balázs című alkotásait őrzi gyűjteményében, ezeken is felfedezhető a színskála monokromizálása.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/news/view/727,Sz%C3%ADnre+sz%C3%ADnt