A budapesti Iparművészeti Múzeum vezetésével január 30-án, Bécsben hivatalosan is elstartolt a CultHeRit. A Duna menti régió 8 országának 13 partnerszervezetével induló, két és fél éves projekt a kulturális örökségi ágazatban tapasztalt munkaerőpiaci egyenlőtlenségekre keres megoldásokat.
A nagyobbrészt uniós támogatású makroregionális pilotprogram mindenekelőtt a pályakezdők számára igyekszik vonzóvá tenni az örökségvédelmet.

Ritkán lehet olyan ambiciózus ötlettel találkozni a kulturális szakmában, mint amit a bécsi Iparművészeti Múzeumban (Museum für angewandte Kunst – MAK) mutatott be január 30-án egy örökségvédelmi szakemberekből válogatott nemzetközi csapat. Ha az állásbörzék élőben közvetítették volna a CultHeRit nyitószeánszát, könnyen lehet, most pályakezdők sorai kígyóznának a hazai múzeumok előtt. Kis túlzással, hiszen a szektort az átlagosnál jobban sújtó szakemberhiány oka éppen az, hogy a fiatalok, tisztelet a kivételnek, ritkán tekintik „pályának” az örökségvédelmet – függetlenül attól, hogy az művészi, mérnöki, informatikai, jogi, gazdasági vagy éppen adminisztrációs területen kínál lehetőséget. Ahogy több résztvevő is hangsúlyozta a nyitókonferencián: a kulturális ágazatban végzett munka gyakran láthatatlan, s az általános megítélés szerint inkább szenvedély, mint foglalkozás, ami bizonytalan megélhetést jelent. Ezek a sztereotípiák tehát nem hungarikumok, legalább annyira összekötik a Magyarországot övező nagyobb gazdasági régiót, mint maga a Duna.

Ezekből a több környező országra is jellemző, évtizedes negatív tapasztalatokból ered a most induló együttműködés ötlete. A CultHeRit projekt keretében osztrák, bosnyák, cseh, horvát, magyar, román, szerb és szlovén iparművészeti múzeumok, örökségvédelmi és munkaügyi intézetek, kulturális ernyőszervezetek – a Duna menti régió 8 országának összesen 13 intézménye – közösen alakítanak ki és tesztelnek a következő években egy új, vonzóbb ágazati foglalkoztatási modellt. A budapesti Iparművészeti Múzeum vezetésével induló együttműködést, amelyet az Európai Unió 2011-ben jóváhagyott Duna Régió Stratégiájának (EUSDR) végrehajtását segítő Duna Régió Program választott ki támogatásra, 30 hónap alatt mindegy 2 millió eurós keretösszegből valósítják meg a partnerek.

„A projekt célja az, hogy a kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek következő generációját megnyerjük, egyfajta életképes lehetőséget biztosítsunk számukra a múzeumokban, műemlékvédelmi intézményekben és más kapcsolódó területeken való munkavégzésre. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem csak a fizetésről szól, hanem az egész terület jövőjével kapcsolatos optimizmusról is” – mondta el a CultHeRit bécsi megnyitóján Dr. Jékely Zsombor, a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese. A keddi eseményen a terület több, vezető tisztségviselője is támogatta a programot. Johan Magnusson, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának csoportvezetője, aki az EU négy makroregionális célkitűzése közül a balti-tengeri stratégiával kapcsolatban szerzett kiemelkedő tapasztalatokat, a holisztikus megközelítést javasolta a résztvevőknek, hiszen a hasonló programok szerinte nemcsak nemzetek, hanem egyben ágazatok érdekeit is összefogják.

Natalia Liholot, a Duna Régió Program projektfelelőse az átláthatóságot és a vezető partner felelősségét hangsúlyozta, míg Katharina Lenz, az EUSDR koordinatív támogatását ellátó Duna Stratégia Pont vezető munkatársa a program makroregionális és nemzeti szintjének összehangolására és az eredmények aktív kommunikálására hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, az „agyelszívás”, vagyis a képzett szakemberek elvándorlása a kulturális ágazatra is jellemző, ezért a munkaerőpiacra sem tekinthetünk úgy, mintha az véget érne az országhatároknál. Irina Cozma a román Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős Minisztérium képviseletében az EU Duna Régió Stratégia kultúrával és turizmussal kapcsolatos tevékenységéről adott áttekintést. A konferenciamegnyitón Méhes Márton igazgató a bécsi Collegium Hungaricum részéről biztosította támogatásáról a partnereket, egyúttal a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium jókívánságait is tolmácsolta, míg Lilli Hollein, a MAK igazgatója a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a résztvevőket.

A projekt alapötletéről és menetrendjéről a határokon átívelő kulturális pályázatokban nagy gyakorlattal rendelkező nagyváradi Optimeast Europe szakértői, Sebastian Bonis és Senka Gavranov adtak részletes áttekintést. Mint Gavranov hosszabb beszámolójából kiderült, a CultHeRit projekt időzítése nem is lehetne tökéletesebb, hiszen úgy álltak össze a csillagok, hogy az Európai Unió kulturális minisztereinek tanácsa alig több mint egy éve, 2022 végén fogadta el az EU 2023-2026 közötti időszakra szóló kulturális munkatervét, amelynek kiemelt pontja a művészek, kulturális és kreatív szakemberek státuszának, munkakörülményeinek javítása. Mindez nemcsak a kezdeményezés politikai támogatottsága miatt fontos, hanem azért is, mert az eddig elvégzett kutatásaiknak köszönhetően összehasonlíthatóvá váltak a projekt kapcsán lényeges foglalkoztatottsági adatok, így már az induláskor pontos képet alkothatunk a kulturális ágazat versenyképességéről.

Az ágazati munkaerőpiac optimalizálása érdekében a CultHeRit projekt résztvevői egyszerre foglalkoznak majd a következő 30 hónapban az intézményi szintű problémákkal, így az említett új foglalkoztatási modell kialakításával és tesztelésével, valamint a kulturális szakemberek társadalmi szerepének jobb megértésével, az évtizedes előítéletek lebontásával. Az első jól látható eredményt 2025 elejére tervezik, amikorra tíz, már az új szempontok szerint toborzott pályakezdő munkatárs felvételével számolnak a résztvevők. Összességében azonban az a céljuk, hogy a 2026 nyarára kialakítani tervezett modellt – a múzeumoktól az egyetemeken, munkaügyi központokon át a minisztériumokig – a teljes kulturális ágazat számára alkalmazhatóvá tegyék. Az egy éven át valós körülmények között tesztelt transznacionális foglalkoztatási modell a felvételi eljárásoktól a munkahelyi integrációs programokon át a hiányszakmák pótlásáig minden részletre kitér majd, s annak nemzeti szabályozásokhoz igazításáról a résztvevő szervezetek gondoskodnak.

A program kiértékelésében fontos szerepet szánnak a résztvevők magának a fókuszcsoportnak, vagyis a CultHeRit keretében alkalmazott tíz pályakezdőnek, egyúttal vállalják azt is, hogy a projekt lezárása után a foglalkoztatási modell legalább egy lényegi elemét átemelik saját intézményi humánerőforrás-stratégiájukba. „Mikor 2026 nyarán Budapesten találkozunk, mi ugyan két évvel idősebbek leszünk, ám reméljük, hogy az intézményeink sokkal fiatalabbak” – zárta előadását Senka Gavranov.

A projekt:
CultHeRit - „Megoldások keresése a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekre a kulturális örökségi ágazatban a Duna menti régióban a fiatal szakemberek számára való hozzáférhetőség javításával” / CultHeRit - „Identifying solutions for labor market imbalances in the cultural heritage sector in the Danube region by improving its accessibility to young professionals”

Vezető partner: Iparművészeti Múzeum, Budapest, Magyarország

Partnerek:
• Museum of Applied Arts – Vienna, Austria
• Cultural Platform Upper Austria – Linz, Austria
• National Institute of Heritage Romania, Bucharest
• National Museum for the History of Transylvania – Cluj Napoca, Romania
• Bihor County Employment Agency – Oradea, Romania
• Republic Institute for Protection of Cultural Monuments, Serbia
• Intermunicipal Institute for Protection of Cultural Monuments, Subotica, Serbia
• Trade Union of Employees in Cultural Institutions, Belgrade, Serbia
• Museum of Decorative Arts Prague, Czech Republic
• Institute for Protection of Cultural-Historical and Natural Heritage of Republic of Srpska- Banja Luka, Bosnia and Herzegovina
• Museum of Arts and Crafts, Zagreb
• Research and Education Centre Mansion Rakičan, Slovenia.