Múzeumok és fenntarthatóság címmel tartott témanapot múlt héten az ICOM Magyarország (International Council of Museums, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa). Az Iparművészeti Múzeum jó gyakorlatait dr. Joó Julianna, az intézmény múzeumpedagógiai osztályának vezetője mutatta be, dr. Katona Júlia tudományos titkár pedig a kulturális örökségvédelmi digitalizálás fenntarthatósági kérdéseiről tartott rövid előadást és workshopot. A program folytatása a tavalyi „Múzeumok, fenntarthatóság, jólét” című konferenciának, amely most a digitalizálás, a műtárgykölcsönzés- és védelem, valamint a múzeumpedagógia fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseit vette fókuszba.
Joó Julianna előadása az ICOM témanapon
Érdemes először is tisztáznunk, hogy mit jelent maga a fogalom, amelyet az ENSZ az 1980-as évek végén a következőképpen definiált „Közös jövőnk” elnevezésű jelentésében: „A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével együtt.”
Kimondhatjuk, hogy ez mára az egyik legfontosabb kérdéskör lett, hisz a fenntarthatóságot nem csak környezetvédelmi szempontból kell figyelembe vennünk, hanem az életünk gazdasági és társadalmi vetületeként is.
A múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz újrahasznosított anyagokat használnak
Az Iparművészeti Múzeum törekvéseivel kapcsolatban Joó Julianna rámutatott: mára már az oktatásba és a gyerekek által használt terekbe is beépült a környezettudatos szemlélet, a hulladékot szinte minden oktatási intézményben szelektíven gyűjtik. A múzeumpedagógiai osztály vezetője példaként hozta a Ráth-villa foglalkozásaira érkező gyerekeket, akik ismerik a fenntarthatóság fogalmait, foglalkoznak a témával, sőt, tisztában vannak a klímaváltozás következményeivel.
Buliash Todaeva újrahasznosított műanyagból készített táskája
Hogy a múzeumok kiállításai is iránymutatóak lehetnek, arra jó példa a Ráth-villában látható Körforgásban: Buliash Todaeva című tárlat, amely az orosz-kalmük származású designer újrahasznosított anyagokból készült táskakollekcióját mutatja be. Buliash Todaeva, a fenntartható designszemlélet híveként a környezetünket veszélyeztető hulladékokat alapanyagként használja fel. Továbbá munkája során már a tervezés első szakaszában szem előtt tartja, hogy a születő tárgy minél kevésbé terhelje a környezetet.
Az Iparművészeti Múzeum múzeumpedagógiai csapata ehhez a kiállításhoz tervezte meg az Ismerd meg a múltat, formáld át a jövőt! című programját. A Ráth-villa történeti kiállításából kiinduló foglalkozás során a századforduló tárgykultúrájával ismerkednek meg a gyerekek, majd feltérképezik az ekkor használt – akár környezetbarát – anyagokat. A tudatos ruhatervezés, a fenntartható öltözködés, valamint a klímaaktivizmus is szóba kerül minden alkalommal. A családi napokon szintén foglalkoznak az élhető jövő kérdéskörével, ennek szellemében gyakran készülnek kiegészítők, táskák, ékszerek újrahasznosított alapanyagokból. A Medence-csoport pedig a múzeum használt molinóiból alkotott ülőgarnitúrát, amellyel bárki találkozhat a Ráth-villa kültéri rendezvényein.
A múzeumpedagógus azzal zárta előadását, hogy „a maguk egyéni és tevékeny módján a múzeumok hozzájárulhatnak a fenntarthatósághoz, a fenntarthatóságnak pedig szüksége van a múzeumokra.”
Katona Júlia előadása az ICOM témanapon
Az Iparművészeti Múzeum tudományos titkára, Katona Júlia kutatási projektvezető, az ICOM elnökségi tagja a kulturális örökségvédelmi digitalizálás fenntarthatósági kérdéseiről és Európa-szintű tevékenységeiről beszélt. Előadásában az ECCCH, azaz a European Collaborative Cloud on Cultural Heritage platformjáról és fontosságáról osztotta meg gondolatait. Kiemelte, hogy ez az Európai kulturális örökségvédelmi kollaborációs felhő az EU-s kulturális örökségvédelem intézményeinek és szakembereinek összekapcsolását tűzte ki célul, szándéka egy közösség létrehozása. Emellett egy új digitális dimenziót is teremt a kulturális örökség megőrzéséhez, konzerválásához, restaurálásához és felértékeléséhez azáltal, hogy élvonalbeli technológiákat nyújt a műtárgyak digitalizálásához, valamint a műalkotások kutatásához. Katona Júlia kitért a szervezethez kapcsolható fenntarthatósági jelentésre is, amely a teendők felsorolásakor figyelmeztet a jövőt érintő kérdéskörökre.
