539 jelentkezőből 20-an nyertek – köztük az Iparművészeti Múzeum múzeumpedagógiai osztálya – azon a nemzetközi pályázaton, amely támogatja az ukrán háború miatt Magyarországra menekültek új közösségbe való beilleszkedését. A projekt során a nyertes szervezetek akár 5000 eurót is kaphattak kulturális programjuk megvalósítására.
A múzeumpedagógiai programsorozatot az Iparművészeti Múzeum ebben az évben végigvitte a Julianna Református Általános iskola közreműködésével. A foglalkozások többnyelvűségével a nyelvi korlátokat is feloldották, hiszen minden alkalommal anyanyelvi tolmács segítette a múzeumpedagógusokat.
A családokat megszólító művészeti tevékenységek a Ráth György-villa A mi szecessziónk című állandó kiállításában és műhelyében valósultak meg, így a műalkotásokkal való közvetlen találkozás, majd az azt követő kreatív alkotás oldott, családias légköre segítette a közösségbe lépés nehézségeit. A múzeumi környezet nemcsak a lelassulás, az elmélyülés, az elgondolkodás helye, hanem egy olyan tér is, ahol a gyerekek képeket, hangokat, érzékszervi benyomásokat kaphatnak, és meg is hallgatják őket. Ez a művészeti közeg segítette az ukrán családok társadalmi beilleszkedését. Az Iparművészeti Múzeum múzeumpedagógusainak terve, hogy rendszeresen látogatható – tanórán kívüli – múzeumpedagógiai programokat tegyenek elérhetővé a magyar nevelési-oktatási intézmények ukrán tanulóinak (7-14 éveseknek).
Elsősorban a századforduló híres családjaival, életmódjával, tárgyaival, valamint a különböző kézműves technikákkal ismerkedhettek meg a fiatalok. A program során olyan női alkotókkal „találkozhattak”, akik a századforduló meghatározó szővőműhelyében dolgoztak, így a nők és a gyereknevelés helyzete is megjelenhetett beszélgetések témájaként. Felpróbálhattak korabeli kiegészítőket, ékszereket, ruhák másolatait, és közelről megvizsgálhattak szecessziós tárgyakat. Ezeket összehasonlíthatták a mai tárgykultúrával és divattal, összevethették a jelenlegi környezetükkel. Ez az érzékszervekre ható múzeumpedagógiai módszer javíthatja a koncentrálást, valamint fejleszti a valós interakciót.
A program a szecessziós kiállításban kezdődött, a műhelyben zárult, ahol olyan különböző művészeti eszközöket és technikákat próbálhattak ki a gyerekek, mint például kerámiabögre festése vagy madáretető készítése, valamint tolltartó nemezelése. Ez egyértelműen hozzájárult a szociális készségük fejlesztéséhez, valamint a pozitív élményekhez. Továbbá segítette őket a társadalmi integrációban és az önbizalom erősítésében. Az alkotás, a közös beszélgetés, a véleménynyilvánítás hozzájárul a traumák feldolgozásához.
A projekt közvetett célja az volt, hogy az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés jegyében támogassa az ukrán fiatalokat. A befogadás és a méltányosság előmozdítására a múzeumpedagógusok a művészeti technikákat, kreatív tevékenységeket hívják segítségül. A művészeti alkotások és alkotó művészek megismerése új perspektívát adhat nekik, a hétköznapokból kizökkentve új lehetőséget mutat: a művészi alkotás örömét.
A befogadó közösség megteremtése egy hosszú folyamat, így az is volt a céljuk a múzeumpedagógusoknak, hogy a rendszeresen visszatérő alkalmakon közösségek jöjjenek létre, ismeretségek születhessenek. A sikeres alkotás által a fiatalok önbizalma is megerősödik, így könnyebben helyt állhatnak a mindennapokban.
A menekült gyermekek középpontba helyezésével egy olyan csoport kapott szót, amelynek hangját ritkán halljuk. Másrészt az ingyenes, érdekes, kreatív elfoglaltságot teremtett, amely segíti a kikapcsolódást, a rekreációt, és enyhíti az izoláltságot, mivel sorstársaikkal is találkozhatnak.
Honfitársaink számára a projekt azért hasznos, mert a sokféleség jegyében egy egészen új szemszögből világít rá korunk egyik legnagyobb tragédiájára. A projekt minden eredménye érzékenyít, új perspektívát ad, segíti a megértést, a befogadást, a feldolgozást.
Az Iparművészeti Múzeum ezen projektjét nevezte a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ Múzeumpedagógiai Nívódíjának pályázatára, ahol az elmúlt tanév legkiemelkedőbb és újszerű múzeumpedagógiai kezdeményezéseit díjazzák.
Projekt résztvevői:
Együttműködő iskola: Julianna Református Általános Iskola
Tolmács: Kiss Erika tanárnő
Projektvezető: Dr. Joó Julianna múzeumpedagógiai osztályvezető
Szakmai vezető: Péterfy Melinda múzeumpedagógus
Szakmai vezető: Borsai Dóra múzeumpedagógus
Projektmenedzser: Bognár Anna nemzetközi osztályvezető
