Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

 
Az 1900-as vendégkönyv borítójának fotója

Az 1889-es év aranyérmet hozott Walter Crane számára a párizsi világkiállításon, a díjat a csodás Pávakert-tapétával hozta el a brit festő- és iparművész. Tíz évvel később, 1900 októberében nyílt gyűjteményes kiállítása a budapesti Iparművészeti Múzeumban, és feltételezhető, hogy a múzeum egykori igazgatója, Radisics Jenő is ekkor rendelte meg tőle azt a pávamintás tapétát, amelyet akkor a múzeum igazgatói lakás előtermi falán helyeztek el.


A 'Pávakert' című papírtapéta részlete az Iparművészeti Múzeum igazgatósági folyosóján

Abban, hogy Walter Crane kiállítása létrejöhetett Budapesten, több magyar származású alkotóval kialakult jó kapcsolata is hozzájárult. Az előkészítésben fontos szerepet játszott Rozsnyay Kálmán grafikus, aki a századfordulón több évig Londonban élt, s az angol kultúra egyfajta nagykövete lett Magyarországon. Zsolnay Vilmos pedig angliai útja során szállt meg Crane házában, és azt követően is megmaradt a jó kapcsolat. A brit művész és a korabeli magyar művészeti körök kiváló, szoros nexusát jelzi, hogy Crane 1900 őszén családjával együtt érkezett Magyarországra, és nemcsak Budapesten járt, hanem Szegeden és Pécsett, eljutott Erdélybe is, sőt, egész vázlatkönyvet rajzolt tele Kalotaszegen.



A Magyar Iparművészet 1900/4. számának címlapja Walter Crane illusztrációjával

A Magyar Iparművészet című folyóirat Crane látogatásának apropóján már a júliusi számát a neves angol iparművésznek szentelte, aki októberi érkezését megelőlegezendő: esszét írt a lapba a magyar iparművészetről, és a különszámhoz maga tervezte a címlapot is. (lásd fenti képünket)

„Mint iparművész, különösen utolérhetetlen eredeti kompozícióival Angliának legnagyobb munkása, ki épp oly közvetlen, természetes és igaz művészetében, mint amily precíz, lelkiismeretes s önmagával szemben szinte túl szigorú a munkájában. S Walter Crane most szombat este óta városunk falai között időzik családjával” – számolt be a Pécsi Figyelő 1900 októberi száma.

És végül vessünk egy pillantást erre a szecessziós stílusban kötött vendégkönyvre! A megszámlálhatatlan mennyiségű látogatót és aláírásaikat tartalmazó bőrkötéses vendégkönyv 2001-ben került az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe. Ekkor rendezett a Crane család 1900. évi látogatása kapcsán emlékkiállítást Horváth Hilda, művészettörténész. Az egyik leszármazott ellátogatott a múzeumba és intézményünknek ajándékozta ezt a vendégkönyvet. Az aláírások szerint a korszak ismert művészei és közéleti alakjai is meglátogatták a brit alkotó kiállítását, többek között Maróti Géza, Dudits Andor és Bródy Sándor. Érdekesség, hogy a könyvhöz egy vers is kapcsolódik, amelyet Juhász János írt Walter Crane felesége, Mistress Mary Frances Crane köszöntésére.

Terv aThe Little Pig's Picture Book című műhöz, a borító belső oldala  (London, 1869)
 
A kiállítás után Crane több művét megvásárolta az Iparművészeti Múzeum, ezek egyike a The Little Pig's Picture Book című műhöz készült mesekönyv-rajz vagy a The Fairy Ship című mesekönyv grafikája.
A cikkünk elején említett pávás tapéta is az Iparművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az ún. "láthatatlan műtárgy" az 1900-as kiállítás óta az igazgatói lakás előtti térben volt, láthatatlansága a múzeumba érkező közönségre vonatkozott, hiszen ezek a terek nem voltak számukra bejárhatóak. Ahhoz, hogy a tapétát sérülésmentesen eltávolíthassák, az úgynevezett falképleválasztás módszerét választották, azaz a vakolatréteggel együtt szedték le. 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/news/view/806,+Ha+egy+vend%C3%A9gk%C3%B6nyv+mes%C3%A9lni+tudna%E2%80%A6