Az aranyozásról, mint mesterségről, annak eszközeiről, műhelytitkairól és a szakmáról, mint egy különleges, apáról fiúra vagy mesterről tanítványra öröklődő tudásról beszélgettek a szakma képviselői az Iparművészeti Múzeum kerekasztalánál a Gerbeaud Kávéházban.
Az Iparművészeti Múzeum 2023 elején megkezdett Mesterségkutatás projektjéhez kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésén Hajtó Kornélia tárgyrestaurátor, az Országos Restaurátor és Restaurátorképző Intézet szilikátrestaurátor oktatója, művésztanár, Darabos Edit, az Iparművészeti Múzeum Könyvtárának papír- és könyvrestaurátora, Déri János gipsz-, stukkó- és faaranyozómester, Rácz Jenő ötvösrestaurátor, református lelkész, helytörténész, valamint Bodnár Gyula műemléki restaurátor, bútor- és farestaurátor vettek részt, és osztották meg gondolataikat a közönséggel.
A beszélgetést Katona Júlia, az Iparművészeti Múzeum tudományos titkára moderálta, aki egyúttal a múzeum Mesterségkutatás projektjének vezetője.
A múzeum kutatási projektje a 1870-es és 1920-as évek közötti időtartamot öleli fel, és kifejezetten azokra a mesterségekre fókuszál, amelyek a mű- és az építőipar területén ebben az időszakban relevánsak voltak. Célja az egyes foglalkozások munkafolyamatainak leírása, valamint annak kidolgozása, hogy a különböző szakmák hogyan épültek egymásra, ki hol kapcsolódott be a munkafolyamatokba. Itt válik fontos kérdéssé az anyag-, a szerszám- és a géphasználat definiálása is, vagy akár a szabadalmi újítások. Eddig összesen több mint 90 foglalkozást írtak össze a kutatás keretében a fent említett időszakból, de a lista korántsem teljes. Ezek közül került górcső alá a tegnapi beszélgetésen a még ma is aktívan űzött aranyozás, valamint azok az eszközök, amelyekkel a mai napig dolgoznak a szakemberek.
A technikai és gyakorlati kérdések mellett az etikai megközelítés is előjött a beszélgetésben, valamint a beszélgetőpartnerek választ kerestek arra is, hogy milyen formában létezik még a mesterség. Amint azt Bodnár Gyula, bútor- és fa restaurálással foglalkozó szakember elmondta, az aranyozás, mint képzés 1974-ben szűnt meg Magyarországon. Az azóta eltelt időszakban családi vagy múzeumi és egyéb restaurátor-műhelyekben lehet tanulni a szakmáról.
A beszélgetés során a különböző anyagok – fa, fém, bőr, papír, kerámia – aranyozásához használt eszközöket is bemutatták, így ismerhette meg a közönség például a mókusfarokból készített aranyozóecsetet is. A szakma művelői azt is elárulták, hogy ők sohasem bolti anyagokat használnak, hanem maguk keverik ki a műveletekhez szükséges anyagokat. Ezért is rendkívül fontos az a tudás, amelyet idősebb generáció mestereitől kaphat meg a szakmával ismerkedő. Megtudhattuk, hogy az előző évszázadokban körülbelül 5–6 éves korban kezdte el tanulni a műhelyben a szakmát a gyermek, és egy emberöltő alatt sajátította el annak fortélyait. Így például a szükséges szerszámok készítésének folyamatát, hisz az is a mester feladata volt.
Rácz Jenő ötvösrestaurátor az Iparművészeti Múzeum műhelyében dolgozott 27 éven át, és háláját fejezte ki, hogy az egyik legnagyobb mester, Szvetnik Joachim mellett tanulhatta ki a mesterséget. Az ötvösrestaurátortól megtudhattuk, hogy az aranyozás bizony hatással van az ember egészségére, hiszen az aranyat bizonyos mennyiségű amalgámmal keverték, és még a gyakori szellőztetés sem óvta meg őket az esetleges egészségkárosodásoktól.
Darabos Edit a bőrrel borított kötetek restaurálása kapcsán elárulta, hogy a 15. század óta tulajdonképpen ugyanazokkal a szerszámokkal dolgoznak a mesterek. A könyvborító aranyozása már a kötet elkészültének sokadik lépése, de egyben a leglátványosabb is, amelyben hibázni nemigen lehetett: ha felvitték az aranydíszítést a felületre, javítani már nem lehetett. A 19. századhoz képest azonban egy technikai változás történt, amely könnyítette és talán gyorsította is a folyamatokat: a borításon a mintát előnyomták, és a sablont utána többször használni tudták.
-------------------
Ez a kerekasztal-beszélgetés a Mesterségkutatás-projekt második nagyszabású, nyilvános eseménye volt. Az elsőt, egy tudományos konferenciát 2023 novemberében rendezte az Iparművészeti Múzeum az Országház Tandor Ottó Termében – Műipari műhelyek címmel. A múzeum idén további szakmai eseményeket tervez. Ősszel például folytatódik a kerekasztal-beszélgetés-sorozat, ennek témája a márványozás lesz. Az érdeklődők számíthatnak még a kutatási projekt éves konferenciájára is.
