„Itt még a legelőkelőbb dámák sem rendelik mérték szerint a ruhát, mindenki ugyanazt a modellt minden méretben, színben kaphatja” – olvasható Guthy Böske, az első magyar divatkritikus beszámolója az 1928-as Színházi Élet hasábjain. Guthy kora meghatározó divattudósítójaként fontos szerepet töltött be, írásai nagy hatással voltak a kor társadalmi divatképének alakulására. A New York-i Bergdorf Goodman üzletről írt beszámolójában méltatta a készruhákat forgalmazó, nagynevű kereskedőházat, ahol akár „harmincötezer darab is elkél” egy-egy típusú ruhából. Innen származik a képünkön látható estélyi köpeny is, amely az 1920-as évek esti és estélyi divatjának egyik legfontosabb darabjaként említhető. A leggyakrabban festői motívumokkal díszített, egyenes szabású, derék alatt összefogott ruhák lazán követték a test vonalát. (A tengerentúli Bergdorf Goodman amúgy jelenleg is luxusmárkákat árul.)

Kirakat kiállításfotó - Pók szaküzlet Budapesten  Tervezte: Csoó János

És ezzel meg is érkeztünk az 1920-30-as évek divatos darabjait kínáló nagyáruházak világába, ahol jól megfértek egymással az elit brandek és a tömeggyártott termékek is. Idehaza a Corvin Áruházban, a Divatcsarnokban vagy a Párisi Nagyáruházban szerezhette be öltözékeit az elegáns fővárosi közönség. A kiszolgálás, a ruhaméretek széles választéka és az áruházak mindegyikében elérhető büfé – ahol két vásárlás között megpihenhettek a hölgyek – adott volt ahhoz, hogy kellemes délutánt tölthessenek, akár egyedül, akár barátnővel, akár partnerrel érkeztek.

A budapesti Corvin Áruházat 1926. március 1-jén adták át, amelynek nem csak az – akkoriban szokatlan – árukészlete, de az épület mérete is unikális volt. Az itt kapható, konfekcióméretű, szettben vásárolható öltözékeket keresték akkoriban a hölgyek. A könnyű beszerezhetőség, a kényelmes viselet és a beltéri korzózás-vásárlás élménye: minden együtt volt egy kellemes délután eltöltéséhez.

„Egész kis város ez az egyetlen épület s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága. Küszöbét naponta nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriás termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppúgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött.” – írta a Pesti Hírlap Naptára.

Estélyi köpeny a Bergdorf Goodman üzletből, 1925 körül 

A másik, a korszakban rendkívül népszerű helyszín 1893-ban, kis, szerény üzletként nyitotta meg kapuit, hogy aztán pár évtizeddel később már divatos darabokat kínáló, hatalmas palotaként várja a nagyérdeműt a Rákóczi út 47. szám alatt. A Divatcsarnok kiépített kapcsolatrendszere miatt is híressé vált: pezsgő levelezést folytatott vevőkörével. A ruházati tanácsadás mellett más szolgáltatások intézését is vállalta vidéki ügyfeleinek: például szállásfoglalást, ajándékcsomagok összeállítását vagy színházjegyek vásárlását.

„Az egyes osztályokon, így az uri-divat, harisnya, szövet, selyem, konfekció, női- és gyermek — fehérnemű osztályokon az öltözködés, köznapi, egyéni ruhafelszerelés és a divat minden cikkét, apróságát, kuriózumait, újításait meg lehet találni. Nem csoda hát, ha a gyönyörűen kifejlesztett, világvárosi utcán, a Rákóczi - uton, ott, ahol a Magyar Divatcsarnok épülete áll — állandó, örökös hullámzású a forgalom” – olvasható a Pesti Hírlap Naptára hasábjain.