Mit is tehet a múzeumban dolgozó munkatárs, ha egy amerikai filmben felfedez egy 1970-es évek Magyarországán gyártott szőnyeget? Ráadásul, ha a filmbéli történet az 1950-es években játszódik? Nos… leginkább ír róla egy cikket!

A Mrs. Harris Párizsba megy című film "szőnyeges" jelenete 

A film

A népszerű streaming szolgáltatónál látható a Mrs. Harris Párizsba megy című film, amelynek előzetesében már felfedezhetjük azt a bizonyos szőnyeget (0:12-nél), történetünk kiindulópontját.
A sztori 1957-ben Londonban játszódik, ahol egy háborús özvegy, Ada Harris takarítónőként dolgozik. Bár szorgalmas és nagylelkű, ügyfelei kevéssé törődnek vele és figyelnek rá. Egy nap Ada megszállottja lesz egyik ügyfele Dior-ruhájának, így mindent megtesz azért, hogy erre a csodás öltözékre összespórolja az árát. A sors pénzügyi akadályokba sodorja a főszereplőt, de mindig történik egy-egy szerencsétlen véletlen vagy találkozás, amely közelebb segíti céljához. A történet végkifejletéhez inkább nézzék meg önök is a filmet, mi pedig mesélünk a Fáraó szőnyegről, amely tulajdonképpen apropója írásunknak.

A szőnyeg

Az 1975-ös Lakáskultúra magazin hirdetése szerint az ország minden szaküzletében elérhető volt ez a szőnyeg, de a sajtóbeszámolók nem ezt mutatták. „Ritkaság egy Fáraó”- állapította meg cikkében az Esti Hírlap újságírója, aki a budapesti Lottó Áruház, majd a Corvin lakástextil-osztályán is érdeklődött, de hiába. A mintegy 30 mintában gyártott szőnyeg – amely többféle szín-és méretvariációban is elérhető volt – azon melegében el is kelt, ahogy a boltok polcain megjelent.

A Kairót és a Fáraót a Lakástextil Vállalat (LATEX) gyártotta – egy részét a hazai közönségnek, de nagy részét exportra szánva: állandó vásárlójuk volt a Szovjetunió, Ausztrália, több skandináv ország, valamint Jugoszlávia és Bulgária. Ezek az úgynevezett kettős velúrszőnyegek népszerűségüket annak köszönhették, hogy jóval olcsóbbak voltak a kézi szövésű perzsadaraboknál, valamint a korban divatos és meleg színekben készültek.

Lakástextil c. kiállítás az Iparművészeti Múzeumban 1972-ben, kiállításfotó

A tervező

Hogy mi lehetett még adalék a szőnyegek sikerében? A nyolc iparművészből álló profi tervezőcsapat mindenképpen, a Latex Stúdió: Fekete Ferenc, Tamás Béla, Cságoly Klára, Pécsi László, John Ágoston, Bakos Zsigmond, Béri Kálmánné és Mogyorósi Géza. A szőnyegeken túl, ők tervezték a lakások bútorszöveteit, műszőrméit és a takaróit is.

Külföldi kiállításokat megjárva tanulmányozták az akkori európai divattrendet, amelyet saját munkájukban is kamatoztattak: külhonban a bútorszövetek már nem egyszínűek voltak, az anyagok mintáinak karaktere és a vásárlók igénye is inkább a geometrikus minták felé mozdult el.

Ahol a szálak összeérnek

A Fekete Ferenc tervezte Fáraó szőnyeg került be a hazánkban is forgatott, egy Dior-ruha kalandos megszerzésének történetét elmesélő filmbe. Igaz, az 1970-es években gyártott darab leginkább csak időutazással juthatna az 1950-es években játszódó mozi enteriőrjébe… Ettől függetlenül a film nem veszít szórakozási értékéből, mi pedig mesélhettünk kicsit múzeumunk gyűjteményének egyik izgalmas darabjáról.