A NEMO - európai múzeumi szervezetek hálózata - észtországi múzeumi tanulmányútjára nyert ösztöndíjat kolléganőnk, Dr. Joó Julianna, a múzeumpedagógiai osztály vezetője. Az ösztöndíjat összesen nyolc európai múzeumban dolgozó kolléga nyerte el egy pályázat során. A Tallinnban tartott előadásáról és az ott szerzett élményeiről számolt be nekünk.
A Tallinnba érkező ösztöndíjasok először előadást tartottak az intézményükben sikerre vitt projektekről, munkatársunk az ukrán gyerekek integrációjára épülő Érték-alkotás című projektet mutatta be, ami a Culture Helps nemzetközi projekt támogatásával valósult meg. Az Érték-Alkotás című projekt közvetett célja az volt, hogy a kultúra segítségével támogassa az ukrán tanulók integrációját, ún. tanórán kívüli múzeumpedagógiai foglalkoztatás keretében.
A foglalkozások fókuszában az állt, hogy a szociális elszigeteltséget az alkotás közös nyelvén, a művészeten keresztül feloldják. Családi napok keretében, kreatív tevékenységgel segítették a tanulók beilleszkedését, mindezt múzeumi környezetben, a magyar kultúra kiemelkedő alkotóinak bemutatásával. A konferencia többi résztvevője számára is izgalmasnak bizonyult a projekt és követendő példaként ítélték meg. Mint kiderült: más nemzetközi intézmények is tartottak már ilyen típusú, egy-egy alkalmas programot ukrán gyerekeknek, de ennyire komplex, projektszintű tevékenység egyik múzeum esetében sem volt jellemző.
Több előadás is fókuszált az ‘inkluzív múzeumra’, a művészettel való érzékenyítés rendkívül hangsúlyos volt minden nemzetközi programban. Az amszterdami Zsidó Múzeum projektvezetője a So LeWitt alkotásait bemutató kiállítás, a belga Királyi Könyvtár vezető kurátora pedig a James Ensor műveit felvonultató tárlat kapcsán a vakoknak szóló szemléltető eszközök fontosságát és az érzékszervre ható módszerek fontosságát hangsúlyozták. Fontos kiemelni, hogy ezekben a múzeumokban a kurátorok komoly szerepet tulajdonítanak a múzeumpedagógiának.
A rövid múzeumi tanulmányi ösztöndíj alatt a résztvevők ellátogattak a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba (Estonian Open Air Museum), a Szabadság és elnyomás múzeumába (Vabamu Museum of Occupations and Freedom) a Kalamaja helytörténeti múzeumba (Kalamaja Museum), a Gyermekmúzeumba (Children´s Museum Miiamilla), valamint a Tengerészeti Múzeumba is (Estonian Maritime Museum). Ezekben az intézményekben a múzeum vezetői tartottak előadásokat és bemutatták az ott folyó programokat is. A tallinni múzeumokra jellemző, hogy nagy fókuszt helyeznek a közösségi erőre, a participatív múzeumra, az érzékenyítésre és a dizájnra. A Kalamaja Helytörténeti Múzeum fiatal igazgatója, Kristi Paatsi elmondása szerint, a múzeum létrehozását, megelőzte a környékbeli lakókkal végzett fókuszcsoportos interjú és felmérték a múzeum szomszédságában élő lakók igényeit. Ezt követően szavaztatták meg a múzeumot, amely szerencsére nem egy szokatlan nyugat-európai példa, hiszen számos brit, német és belga múzeum is így működik. A hazai múzeumi életben erre nemigen találhatunk példát, de látszik, hogy a ‘jövő múzeuma’ felé vezető út itt kezdődik.
