A karácsonyi ajándék beszerzése nem csak ma okoz fejtőrést, így lehettek ezzel a 19. század végi polgárok is. A könyvkiadók, - akárcsak ma -, legszebb kiadványaik megjelenését sokszor a karácsonyi élénkülő keresletre időzítették, így tett a könyvkiadó-könyvkereskedő Ráth Mór is, aki az igényes kivitelű, kis példányszámú kiadványok specialistája volt.
Kalandozzanak velünk a kor kisméretetű - mai nevén POCKET - kiadványainak világában, hogy akár inspiráiót is nyerjenek az ajándékvásárláshoz!
A kis formátumú, dúsan aranyozott, színes kiadói kötéseket hívták (még a 20. század elején is) gyémántkiadásnak. A tenyérnyi kötetke több színvariációban is forgalomba került: „egész keleties vegyületű aranyos, több színű, pompás kötésben foglaltatva, ára 3 forint. Ezek a könyvek minden tekintetben magas ízlés termékei s azt hiszszük, hogy a könyvpiac karácsonyi asztalán a legszebbek lesznek”.
1881 karácsonyára Dóczi Lajos Csók című drámáját Bécsben nyomtatta ki Ráth Mór és díszes kiadói kötéseket készíttetett számukra.
A kézbe való, minőségi papírra nyomtatott, illusztrált kiadványok már itthon is készültek az 1880-as évek elejétől, az ekkor harmincas évei elején járó iparos, Gottermayer Nándor lett a magas kvalitású kiadói kötések hazai gyártója. Könyvkötő műhelyében kapott méltó köntöst az a kis bibliofil kötet, amely Mikszáth Kálmán a Kisfaludy és a Petőfi Társaságba való felvételekor elhangzott írásait adta közre, a szerző arcképével és Jókai Mór bevezetőjével. Gyűjteményünk a kiadás egyedi példányát őrzi, ugyanis a vászonkötésű könyvet maga Gottermayer kötötte át világos borjúbőrbe, a címmezőket pedig színes bőrfelrakással emelte ki.
Jókai Mór, aki nemcsak szereplőit jellemezte kiválóan, hanem a könyvtípusokat és a nyomdai technikákat is jól ismerte, így írt le egy könyvet a Lélekidomár című, 1888 és 1889 között íródott regényében:„Díszes kis gyémántkiadás volt, olifant papíron: a képek az Angerer-féle cinkográfiával, a szöveg elzevir betűkkel.”
Jókai mintha nevelt lánya, Róza, valamint gyámleánya, a fiatalon elhunyt Lukinics Otília alakját gyúrta volna össze a regény tragikus sorsú hősnője, Godiva személyében. A tehetségesen rajzoló, elszegényedett lányt Lándory Bertalan, a kötet főszereplője Münchenben taníttatja, s az ő segítségével jelenik meg Godiva első illusztrált „gyémántkiadású” kötete is. S hogy milyen volt Godiva magányos karácsonya, melyet kis modellje társaságában töltött?
"Godiva a kis gyermek örömére karácsonyfát is csinált…Egy lombos fenyőfa a tél mezején, ágai tépett vattával beborítva, mintha hó nyomná le, s azokról üveggyöngyökből jégcsapok csüggnek alá, lefesteni való csendélet. A kis Riekét természetesen jobban érdeklik a czukorangyalkák és az ezüst fonálon csüggő datolyák…”
(Az idézet forrásául szolgáló Lélekidomár I-II. című regény, Gottermayer-galaxis. Jókai könyvkötője című időszaki kiállításunkon is szereplő ikerkötéséről itt olvashatnak bővebben)
A legszebb imakönyvet karácsonyra!
Orczy Tekla bárónő (1831–1913) a műkedvelő arisztokraták közé tartozott, számos társasági eseményen énekelt, s rajztehetségéről a nagyközönség is megbizonyosodhatott. 1860 táján a Szent István Társulat több közgyűlésén elhangzott, hogy a bárónő egy imakönyvhöz készít illusztrációkat, melyeket egy olyan fohászgyűjteményhez lenne szerencsés felhasználni, amely liturgiához kapcsolódó és alkalmi imákat is tartalmaz.
A gazdagon illusztrált, színes litográfiával nyomott mű Magóry Endre veszprémi áldozópap szerkesztésében, Ráth Mór kiadásában látott napvilágot 1868-ban. Minden fejezetet díszes, kódex lapokhoz hasonló díszkeret vesz körbe, a szövegre utaló jelképekkel, motívumokkal:
„Báró Orczy Tekla úrhölgy gyöngéden vallásos lelke a legszebb tért választá működésre, midőn 100 szinnyomatú képpel, 447 aranyszegélyes lapon, egy imakönyvet állított össze, melyet honunkban páratlannak mondhatunk. Vallásos lelkéről a szép imák, kitűnő festészi tehetségéről a meglepően kedves vignettek, kezdőbetűk, s képek legjobban tanúskodnak.” (Eger, 1868. január 2.)
A kötetet Ráth Mór „ünnepi ajándékokra alkalmas némely díszkiadások” között hírdette 1868 karácsonyát megelőzően.
A kötet azonban nemcsak díszkiadásban, hanem fűzve is megjelent. Ez utóbbit vásárolták meg amennyiben alkalomra szánták, gyakran az ajándékozottra is utaló kötést kaptak a kötetek.
A gyűjteményünkben őrzött kötésvariáns ezek közül is kitűnik, ugyanis azt a bárónő maga köttette be Bécsben és adta ajándékként gróf Keglevich Gyuláné, gróf Karácsonyi Amáliának.
A könyvkötés egy híres bécsi díszműkészítő, August Klein műhelyéből származik, a Karácsonyi és Keglevich családok címerei zománcozott fémrátétként kerültek a táblára. Ezt a kötetet csak fektetve lehetett tárolni, hátoldalát fém csúszó gombok védik.
Gyűjteményünkben őrzött másik példánya időszaki kiállításunk, a Gottermayer-galaxis. Jókai könyvkötője című tárlat egyik kiemelt darabja. Feltehetően Orczy Tekla illusztrációi ihlették a kissé archaizáló kötést, és egy konkrét egyezést is találunk: a poncolt, aranyozott metszéseken az előszót keretező levélinda köszön vissza. 
A táblasarkokat védő fémveretek a négy apostolt ábrázolják, a bőrszíjak sárkányfejű kapcsokban végződnek. Ez a kötés is alkalomra készült: 1909-ben Gottermayer Ilona, a mester lánya kapta névnapi ajándékként.
Orczy Tekla imakönyve igazi kiadói siker lett, egy-egy használt példánya magas áron kelt el, ezért majd harminc évvel az első megjelenés után, a bárónő egy újabb kiadás munkálataiba fogott, mely Imakönyv a katholikus hívek számára címmel, 1898-ben, ismét karácsonyra időzítve került a könyvkereskedői forgalomba, és immár a legszebb magyar imakönyvként írtak róla: „Bátran igy nevezhetjük azt az Athenaeum kiadásában csak az imént megjelent imakönyvet, melynek színes szélrajzait Orczy Tekla bárónő festette, szövegét pedig Lévay Mihály ujszászi plébános, az országosan ismert nevű jeles katholikus költő irt. [Orczy Tekla] az új kiadáshoz még több rajzot készített…
Az első kiadás színes képeihez a kövek külföldön készültek, mig az Athenaeum kiadása minden ízében hazai munka. Francziában, angolban látunk szebben, 
gazdagabban kiállított ájtatossági munkát, természetesen illő árban, de magyar imakönyvet annál különb kiállításút nem ismerünk. Ára Kötve 30 korona.”
Az Orczy kastély Ujszászon, 1900 körül, MNMKK Adattár 1699/128
Gottermayer hasonlóan virtuóz munkáiból a Ráth György villában látható, Gottermayer-galaxis. Jókai könyvkötője című kiállításunkon tekinthető meg, 2026. január 11-ig.
Darabos Edit főrestaurátor, DLA
