Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Kinek írjuk a művészettörténetet vagy hogyan tegyük izgalmassá a múzeumot a gyermekek számára? Csak egy pár izgalmas témafelvetés azok közül, amelyek a Látkép 2021 művészettörténeti fesztivál idei eseményének témái között szerepeltek. Az Iparművészeti Múzeum több tudományos munkatársának előadását hallgathatták meg az érdeklődők, és kutatóink eszmecserékben, könyvbemutatón vagy workshopok alkalmával is képviselték intézményünket.

A szeptember 23–25. között, a budapesti Humán Tudományok Kutatóházában tartott eseményen a szakma képviselői a művészettörténet-tudomány új kutatási területeinek bemutatásával és aktuális témafelvetésekkel teli programon vehettek részt. A pandémia miatt egy év kihagyás után jelentkező fesztivál szervezője – a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete – törekedett arra, hogy az eseményt olyan programokkal is színesítsék, mint egy remekmű megtalálásának izgalmait rejtő szabadulószoba, az elmét és testet frissítő jóga vagy a különböző művészeti gyűjteményekben tett vezetések, kiállítások.

Már az óvodás korban megkezdett művészeti nevelés lehetőségeinek és fontosságának felvillantása volt az egyik célja az Iparművészeti Múzeum múzeumpedagógiai osztályának vezetője által tartott workshopnak. Joó Julianna hangsúlyozta a gyerekbarát múzeum jelentőségét és részletezte, mitől lehet egy kulturális intézmény a gyerekek számára is izgalmas helyszín. A workshop kitért arra, hogyan érdemes múzeumoknak családi programokat tervezni, milyen múzeumi eseményeket részesítenek előnyben a szülők.

Egy különleges magyar magángyűjtemény 20. századi hányattatásait mutatta be Horváth Hilda művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum adattárának főosztályvezetője. Wolfner Gyula kollekciójának történetét ismertető előadáson megtudhattuk, hogy a vállalkozó és műgyűjtő otthonát egyfajta lakásmúzeumként is definiálta. Gyűjteményében megtalálhatóak voltak hazai alkotók festményei, vázlatai, emellett magyarországi népi textilek, kerámiák és iparművészeti tárgyak, szőnyegek – utóbbiak azonosítása csak nemrég, bravúros kutatás során sikerült.

Az Iparművészeti Múzeum magyarul és angolul kiadott Erdélyi török szőnyegek című kötetének bemutatója is a fesztivál egyik programja volt. A katalógus feltárja az 1914-es szőnyegkiállítás szervezésének történetét, a kiállításon bemutatott szőnyegek eredetét; valamint egy páratlan nyomozás eredményeképpen közzéteszi, hogy az 1914-ben Budapesten kiállított szőnyegek jelenleg hol találhatók. A kötetet a kiadványban szereplő tanulmányok szerzői, Horváth Hilda, valamint Pásztor Emese, a textil-és viseletgyűjtemény főosztályvezetője, továbbá Ziegler Ágnes (Szász Evangélikus Egyház, Brassó) ismertették. A gazdagon illusztrált katalógus a múzeum oldalán továbbra is megrendelhető: https://bit.ly/3CUAYcm

Katona Júlia, múzeumunk tudományos titkára a Másolatok – biztonsági mentés? című szekció vendége volt. Az itt hallható előadások a másolatok, sorozatok, replikák, imitációk, parafrázisok, az eredetiség és hamisítványok problematikáját járták körül, valamint a művészeti közeg különféle szegmenseinek a kópiákhoz való, korszakonként eltérő viszonyulását vizsgálták.

Kollégáink két témakör szekcióvezetőjeként is részt vettek a programban: Jékely Zsombor, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese Kultuszképek és megfestett történetek – A képek szerepe a későközépkorban című előadássorozat, Prékopa Ágnes pedig a Tárgykultúra és dizájn a 20–21. században – a magyar alkotók és kutatók nézőpontjából című előadások szekcióvezetőjeként szerepelt. 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/programs/view/604,%C3%9Aj+horizontok+