Az Iparművészeti Múzeum az épület rekonstrukciós munkálatai miatt zárva tart, ezért 2017. szeptember 4-től nem látogatható.
Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Múzeumpedagógia

A tematikához kötődő témanapok a XVII-XVIII. századi kultúrába – ezen belül az erdélyi magyar főurak életmódjába, öltözködésébe, lakóhelyébe, berendezési tárgyaira - nyújtottak bepillantást a pályázatban szereplő óvodák csoportjai számára. Bár az óraterveket a szakemberek külön építették fel, a múzeumpedagógiai, sőt a drámapedagógiai programok is egymásra épültek, mert ennél a korcsoportnál a folyamatosság fenntartása révén a gyerekeknek a feladatokba való bevonásuk és motivációjuk hatékonyabban működik. Az első két témanap 3 részből állt (múzeumpedagógiai, drámapedagógiai és kézműves), s a program változatossága révén - bár a három óra rendkívül hosszú idő óvodáskorúak számára - a megfelelő foglalkozássorrenddel, változatos elfoglaltságokkal és motivációval a gyermekek figyelme végig fenntartható volt és könnyen bevonhatóak voltak a játékba. 

A témanapok kialakításakor kiemelt figyelmet szenteltünk annak, hogy egy-egy nap foglalkozásai egységes egészet alkotva, egymást kiegészítve a mese keretein belül is valós ismereteket és élményeket közvetítsenek. A kastélymúzeum első emeleti kiállítását két részre osztottuk, a két témanap mindegyike új látnivalót tartogatott, így jártuk körbe a gyerekekkel teljesen. A kastély barokk parkja szintén fontos díszletként funkcionált.


A két óvodai csoport különböző sorrendben vett részt a három foglalkozáson, a következőképpen:
A csoport: múzeumpedagógia, drámajáték, kézműves
B csoport: drámajáték, kézműves, múzeumpedagógia


A csoportokat a nagytétényi kastély bejáratánál annak egykori lakói, Rudnyánszky József báró és felesége, Száraz Julianna, valamint főudvarmesterük, Apor Miklós (Visontai Dóra, Kristofóri Szilvia és Uhrin Csaba) fogadta, s invitálta mesés időutazásra a barokk és rokokó világába. A jelmezekbe öltözött pedagógusok a bejáratnál stílusosan köszöntötték a gyerekeket, tehát a főudvarmester mutatta be a kastély urait, a házaspárt, akik az erdélyi fejedelmi udvari szertartás szerint üdvözölték őket, szemmel láthatóan nagy élményt szerezve ezzel a gyerekeknek.


Az első Művészet és mesterség című témanapon alapfogalmakkal, a barokk szó jelentésével és a stílus jellemzőivel ismerkedtek meg a gyerekek, amelyek a következő hónapban tartott foglalkozás során ismét felmerültek. A foglalkozás a kertben kezdődött, ahol közösen megcsodálták a park szobrait, majd az épületet, a homlokzatot ékesítő szobrokkal, az ablakok alapján találgatták, hány szoba lehet bent, közben elénekelték a Cifra palota, zöld az ablaka… kezdetű népdalt. A kastély díszítéseit, formáit, méretét és alakját egy makett közös összerakásával ismerhették és figyelhették meg. Hogy minél jobban megjegyezzék az épület alakját – amely az oldalszárnyakkal egy „A” betűt formáz -, ők is ilyen alakzatba álltak, közben énekeltek, ezzel a figyelmük még inkább ébren tartható volt. A kastélyban, a kiállítás első termében interaktív feladatok révén ismerték meg a bútorok díszítését, a formákat és főbb stílusjegyeket. A kiállítás felfedezése után saját szekrényüket rajzolták le és díszítették fel barokk stílusban, de saját elképzeléseik szerint. A foglalkozásvezetők irányított beszélgetés formájában megvitatták velük a látott bútorok (asztal, szék, szekrény) funkcióját, összehasonlították a mai bútorokkal, miben különböznek, miben hasonlítanak a jelenleg használtakra. Felmerültek a fűtés, világítás megoldásai a XVII-XVIII században. Ezen kívül meséltek nekik az erdélyi fejedelmi udvarról és arról, mitől volt főúr egy főúr ebben az időszakban, ez milyen feladatokkal, kiváltságokkal járt, milyen vagyontárgyai voltak (pénz, ékszerek, kastély, földbirtok stb.), milyen nemesi rangok léteztek. A kapcsolódó kézműves foglalkozáson a kisfiúk háromszögletű kalapot, a kislányok legyezőt készítettek. Az alapokat a foglalkozásvezetők előre kiszabták, így számukra elsősorban a tárgyak összeállítása és díszítése volt a feladat. A díszítésre használt szalagok és díszcsomagoló papírból kivágott puttófigurák kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy emlékeztessék őket a foglalkozáson a barokk díszítményekről tanultakra.


A második Viselet és stílus című témanapon a kiállítás barokk korabeli termeit, bútorait figyelték meg a gyerekek. Ebben segítettek a bejáratnál kiosztott nyakba akasztható, fényképes kártyák, melyek a kiállítás tárgyait ábrázolták, és a gyerekeknek jelezniük kellett a séta alatt, ha a náluk lévő kép eredetijét megpillantották. A foglalkozás első része a jezsuita refektóriumban zajlott, ahol megfigyelték a szerzetesrend bútorait és festményeit, ismerkedtek a szerzetesrendek önként vállalt szigorú életmódjával, munkájával, különösen az oktatásban játszott fontos szerepükkel. A festményeken megfigyelhető egyházi öltözékek jellemzőinek megtárgyalása után a barokk korabeli világi öltözékekre tértek át. Az ez alkalommal is jelmezt viselő pedagógusok saját ruhájuk és kézbe adható képecskék segítségével ismertették meg a gyerekeket a női és férfiviselet egyes darabjaival. Majd a társaság négy csoportra osztva puzzle képek kirakásával birkózott meg: barokk kori és napjainkbeli öltözet darabjait kellett kiválogatniuk. A kiállítás minden terme rá jellemző nevet kapott (pl.: kagylós terem, madaras terem stb.), ezek mindegyikébe játékos, felismerős feladatok várták a gyerekeket, így érthették meg a XVIII. századi művészeteket, a tudományok fontosságát, a zene szeretetét, a díszítettséget, a festményeken pedig újra látták a barokk korabeli viselet jellemzőit, így a foglalkozás során szerzett ismeret még inkább megerősödhetett bennük.
A műhelyben ezúttal ékszerek készültek, barokk medál (és karkötő), filcből, szalagokkal, gyöngyökkel dekorálva.


A harmadik témanapon egy háromórás játékos drámapedagógiai foglalkozás keretében játékokkal, szerepgyakorlatokkal elevenítettük fel a korábbi ismereteket és élményeket, melyben helyet és szerepet kaptak a gyerekek által az előző alkalmakkor elkészített és a foglalkozásra magukkal hozott tárgyak is. A program a kastélyparkban zajlott, felelevenítve a barokk korban egyre nagyobb fejlődésnek induló kertépítészettel összefüggő szabadtéri rendezvények (színházi előadások, víziparádék, koncertek) emlékét. A drámapedagógusok az egykori kerti programokon való viselkedést gyakorolták a gyerekekkel. A kora nyári kellemes időnek köszönhetően rendkívül vidám hangulatban zajlott az esemény.


E programok során együttműködő partnereink voltak:
Csudafa Óvoda (IX. kerület) 2 csoport
Eszterlánc Magyar-Angol Montessori Óvoda (XI. kerület) 3 csoport
Kicsi Bocs Óvoda (IX. kerület) 2 csoport
Liliom Óvoda (IX. kerület) 1 csoport
Vabababa Művészeti Egyesület (Nagykanizsa) 1 csoport

A múzeumpedagógiai programot kidolgozták Visontai Dóra és Kristofori Szilvia. A kézműves foglalkozást Kesserű Andrea jelmez- és textiltervező iparművész és Szegediné Hódosi Luca ötvösművész vezette. A drámapedagógiai órákat Uhrin Csaba drámapedagógus tartotta, a záró foglalkozást pedig Uhrin Csaba közreműködésével a Momentown Színtársulat vezette.


Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/muzped/view/35,+F%C5%91%C3%BAri+%C3%A9letm%C3%B3d+a+17.+%C3%A9s+18.+sz%C3%A1zadban