Az Iparművészeti Múzeum műtárgy-gyarapodása szempontjából döntő szerepük van az ajándékoknak és a pályázati forrásoknak.
A múzeum alapításától fogva sokat köszönhet a donátoroknak, akik olykor nemcsak egy-egy műremeket, hanem műtárgyegyüttest is adományoztak az intézménynek. Manapság sajnos ritka, hogy kiemelkedő értékű műalkotások, külön műtárgycsoportok kerüljenek be ajándékozás révén a gyűjteménybe, ezért mindenképpen meg kell becsülnünk és meg kell említenünk azokat, akik e nemes cselekedetük révén az elődök nyomdokaiba léptek.
2009-ben Szanka Rózsa, a Kisgrafika Barátok Köre tagja 450 erdélyi kisgrafikát ajándékozott a múzeumnak. Bár az Iparművészeti Múzeum rendelkezik a világ egyik legnagyobb ex libris-gyűjteményével, ez a kollekció mégis hézagpótló.
A Summa Artium révén, a Polgár Krisztina Emlékalap támogatásával Thury Levente több kiemelkedő alkotása került a Kerámia- és Üveggyűjteménybe, reprezentálva egy markáns, különleges életművet.
Saját, Japánban díjazott porcelánkészletét ajándékozta a múzeumnak a Herendi Porcelánmanufaktúra tervezőművésze, Takács Zoltán iparművész.
2010-ben kerülnek múzeumi nyilvántartásba azok a kiválasztott kortárs műalkotások, amelyek 2008-ban, az Iparművészeti Múzeumban rendezett Craft és Design című kiállításon szerepeltek, és 2009-ben sikeres pályázat révén, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nagyvonalú támogatásával sikerült megvásárolni őket az alkotóktól. Néhány művész ajándékba adta alkotását.
Az NKA által támogatott Megvalósult művek 2009. kiállítás kortárs anyagából a jelenlegi legújabb irányvonalat képviselő művekkel gyarapodik a kollekció, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus támogatása révén.
A MaDok-támogatás (jelenkorkutatás) – már nem első ízben teszi lehetővé a gyarapodást, ezúttal a Rubik-gyűjtemény megalapozásával. Érdekességek, kitűnő logikai játékok adnak ízelítőt a Rubik Studió munkáiból.
A történeti gyűjtemény gyarapodása szempontjából ezúttal egy donátort és egy nyertes pályázatot emelnénk ki.
Az Ernst Galéria adományaként 2009-ben került be a múzeum gyűjteményébe, és egyúttal rögtön állandó kiállítására a Japán Kávéház egyik asztala és széke. Az Iparművészeti Múzeum már régóta őrzi a Japán Kávéház telefonfülkéjének Rippl-Rónai József terve alapján Róth Miksa által kivitelezett üvegablakát, most idekerültek a bútorok is, amelyek azért is különösen becsesek számunkra, mert talán éppen emellett az asztalka mellett üldögélt valaha a múzeum tervezője, Lechner Ödön is..
Az NKA pályázati támogatásával a magyar szecesszió korának elfeledett rézműves mestere, Jancsurák Gusztáv több mint egy tucat rézdomborítású egyedi tervezésű és kivitelezésű konyhai és lakberendezési eszközétásárolta meg a múzeum, egy magángyűjteményből.
