A Ráth-villa apró emeleti kiállítóterében 90 darab vetített ex libris látható MINIVARÁZS - Kép és betű a szecessziós ex libriseken címmel. Horváth Hilda művészettörténész, - aki egyúttal A mi szecessziónk című tárlat kurátora is - válogatta a múzeum hatalmas adattárának gyűjteményéből az itt bemutatott kisméretű, sokszorosított lapocskákat, amelyeket a könyvtábla belsejére ragasztanak a tulajdon védelmében. Mindegyiken látható egy pici kép, a kötet tulajdonosának neve, valamint az ex libris szó, amelyet kiválthat az XY könyve avagy könyvjegye, illetve az ex bibliotheca felirat.
A könyvnyomtatással szinte egy időben készültek az első ex librisek. A legrégebbiek címeresek voltak, amikor még csak a leggazdagabbak rendelkeztek könyvtárral. Később a tematika kibővült. Lényegében minden szerepelhet rajta, ami a tulajdonoshoz kötődik: emblémák, allegorikus jelenetek, különféle tárgyak (főként könyvek), tájak, sőt egyszerű betűkompozíciók is.
A 19–20. század fordulójától már nem feltétlenül ragasztották könyvekbe, inkább gyűjtötték ezeket a tulajdonjegyeket. Csere céljából készíttették őket, olykor akár a legnagyobb művészekkel.
Az Iparművészeti Múzeum rendelkezik a világ egyik legnagyobb ex libris-gyűjteményével. Ez főként három gyűjtőnek köszönhető: dr. Soó Rezső (1903–1980) botanikus professzornak, Rozsnyay Kálmán (1872–1948) író, színész, grafikus „életművésznek” és Kühnemann Viktor (†1915) mérnöknek.
