Kevesebb mint két hónap van hátra ebből az esztendőből, Márton napja az ajtónkon kopogtat. A november 11-én esedékes ünnep a Pannóniában született, de már Itáliában nevelkedett Szent Mártonhoz köthető, akit a katonák és koldusok védőszentjeként is tiszteltek. Hittérítő munkája, a pogány falvak nagy részének megtérítése, valamint a nyomában történt csodák és gyógyulások a középkor szimbolikus alakjává emelték őt. A Márton-napi libasült, az újbor ünnepe és az ehhez kapcsolódó ábrázolások nyomába eredtünk az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

Szent Márton napja az őszi munkák és a betakarítás végét is jelentette, ezért libából készült finomságok elfogyasztásával ünnepelték, és ekkor került az asztalra az újbor is: a „Márton poharával” való koccintással erőt és egészséget töltöttek magukba az emberek.

A Márton-napi liba legendája a jótetteiért püspökké választani kívánt Szent Mártonhoz köthető. 371-ben, Toursban, a cím ráruházása elől elrejtőzött egy libaólba, nehogy megtalálják, de a történet szerint a libák gágogása elárulta rejtekhelyét, így aztán nem menekülhetett el a püspöki tisztség vállalásától.

Ez az élénksárga mázascserép libaalak Gorka Géza keramikusművész alkotása. A Verőcén élő és haláláig ott alkotó művész a hazai kerámiaművészet sokszínű alkotója, a nevéhez kapcsolható népies és habán ihletésű kerámiák, valamint a modern és dizájntárgyak alkotta életműből most a Márton-napi libaalakot mutatjuk be.



Szent Márton legismertebb ábrázolása látható ezen a 15. századi üvegablakon. Márton ismert segítő gesztusát örökíti meg ez a jelenet, amikor is a római hadseregben szolgálva egy hóban fekvő koldusra lelt, akit egy köpenyéből levágott darabbal takart be. Ezt követően álmában Krisztus jelent meg neki, vállán a koldusra terített fél köpennyel.

Az ólomkeretbe foglalt üvegablak kalandos utat járt be. A Hunyadiak címerével - a csőrében gyűrűt tartó fekete hollóval - ellátott üvegfestményre Térey Gábor, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának vezetője figyelt fel 1924-ben egy New York-i magángyűjteményben, majd amerikai útjáról hazatérve értesítette erről az Iparművészeti Múzeum igazgatóját, Végh Gyulát. A New Yorkból Münchenen át Budapestre került festett ablak eredeti rendeltetési helye és készültének körülményei ismeretlenek.

Ez a különleges, 15. században készült alkotás feltehetően olyan templom számára készült, amely Mátyás király által uralt területen állt. Bár eredetéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a kép jobb alsó sarkában lévő döntött címerpajzs arról árulkodik, hogy az üvegablak a királyi családdal hozható összefüggésbe.



Ez a különleges fényhatású eozinmázas kisplasztika az 1920-as években készült Pécsett. A Zsolnay porcelángyár művészetét talán semmi nem határozza meg annyira látványosan, mint ez a különleges máz, a kék-sárga-zöld színben irizáló műtárgy a ráeső fényben minden napszakban más arcát mutatja. A libákat őrző kislány alakja e különleges fényű alkotáson, a lenyugvó nap utolsó sugarait is megidézi, szinte halljuk az esti mező halk neszezését, a libák gágogását, az állatok hazafelé terelésének monoton zaját.