Hommage á Magritte. Ez Szávoszt Katalin, a dimenziókkal és térrel folyamatosan kísérletező keramikusművész, porcelántervező izgalmas alkotásának címe. A belga szürrealista festő munkássága előtt tisztelgő művész nem csak egy falitálon, hanem teáskészleten is visszatérő motívumként használja René Magritte ‘madarát’. Ennek apropóján ‘madárlesen’ jártunk az Iparművészeti Múzeum kerámia- és üveggyűjteményében.

Álomszerű világ, látomások, félvilági figurák: a hat darabból álló készlet feketével kontúrozott ábrázolásai elegyednek a Magritte-inspirálta színpompás, stilizált madaraival. A humorral és némi iróniával átszőtt figurák kedvesen esetlen gesztusokkal, össze nem passzoló öltözékekkel vagy testtartással jelennek meg Szávoszt kerámiáin. Mintha egy színpadi előadás ruhapróbájára csöppent volna a látogató, ahol minden még félkész, kiforratlan állapotban van. Ezek a – félig ember, félig állat – lények meseszerűek, a rút és szép karakterek jól megférnek egymás mellett, a botladozó arányok és fura kavalkád dacára egységes és harmonikus az összkép.

Ezt a szürrealisztikus érzést erősítik fel Magritte festményeiről jól ismert madáralakzatok is, amelyek ezek körül a földi vagy égi teremtmények, sárkányok, griffek és szörnyalakok körül repkednek. Az alkotó idealizálja szereplőit, a képzelet és az álom ihlette figurák meseszerűsége miatt talán még közel is érezhetjük őket magunkhoz.

Ahogy Magritte nevétől elválaszthatatlan motívummá vált az alma, a kalap vagy a tojás, így az általa számtalanszor megfestett madár alakja is inspirációs forrásként szolgált több alkotó számára. Szávoszt Katalin ezt az alakzatot veszi át, a kisebb és nagyobb színes égi vándorok repülő kavargása és a feketével kontúrozott figurák teszik játékossá a fehér porcelánkészletet.

Feledy Balázs művészettörténész Szávoszt Katalinról megjelent albumban így ír a keramikusművészről: „[a] művésznő gyönyörűen rajzol. […] Különösek a figurák közötti kapcsolatok és kapcsolódások, melyek harmóniát sugároznak […].”