Nincs idő múzeumba járni? De hát az egész főváros egy hatalmas szabadtéri múzeum! Ezúttal az időzsonglőr budapestieknek, a 7-es busz közönségének kedveskedünk hétköznapi városnéző túrajavaslatunkkal.
Épületfotó - a Palace Hotel (Budapest, Rákóczi út 43.) főhomlokzata – a harmadik emeleti középső loggia
Egyedülálló épített örökség maradt ránk a századfordulóról. Az 1890-estől az 1910-es évekig tartó korszak szecessziós építészete a boldog békeidők, az első világháborút megelőző gazdasági és társadalmi fejlődés lenyomata szerte Európában. Szállodák és középületek, bérpaloták, múzeumok, iskolák és egyházi épületek tucatjai nőttek ki a semmiből Szabadkától Nagyváradig, Debrecentől Veszprémig a Magyar Királyság területén is. Mindenekelőtt azonban Budapest építészetén hagyott európai összehasonlításban is gazdag lenyomatot az „új stílus”. Akik gyakran járnak honlapunkon, azoknak nem kell bemutatnunk a jelentősebb fővárosi példákat, múzeumunk felújítás alatt álló főépületével az élen, sőt, jó időben még kollégáinkkal is felkereshetnek néhány kiemelkedő helyszínt városi sétáink alkalmával. Na de ki gondol azokra, akiknek nincs lehetőségük hosszas sétákon vagy online megcsodálni a gyönyörű hullámos formákat, virágos épületdíszeket? Tömegközlekedési túrajavaslatunkkal ezúttal a fővárosiaknak, elsősorban a 7-es busz közönségének kedveskedünk: képzeljék magukat egy double-decker városnéző járatra a „ringó Ikarusok” helyett, és még csak a napi útvonalról sem kell letérni egy jó kis szecessziós túra kedvéért!
Épületfotó - a Gellért-hegyi műteremház (Budapest, Kelenhegyi út 12-14.) utcai homlokzatai
Az Albertfalva vasútállomástól Újpalotáig járó buszcsalád nemcsak közlekedési szempontból a város egyik ütőere, hanem a szecessziós épületállományból is vonzó keresztmetszetet kínál. Budáról indulva már a Móricz Zsigmond körtér környékén akad látnivaló, Fischer József építész és Detoma Alfonz műépítő szecessziós és a neoromán stíluselemeket is hordozó lakóépületeit találjuk a téren balra (a gyorsétterem mellett), már amennyi épen maradt belőlük egy 1956-os tanktalálat után. Ahogy továbbhaladunk, ugyan a Kann Gyula tervezte Gellérthegyi műteremház sajnos pont nem látszik még a Bartók Béla útról (ennek mutatjuk az utcai homlokzatát, hogy mégse maradjon ki a túrából), de ha jól figyelnek, jobbra egy sárga vakolatú, kisebb műtermes bérházat már a Gárdonyi tér előtt, a Szatyor Bár és Galéria szomszédságában kiszúrhatnak – ha másról nem, legalább az ablakok körüli jellegzetes téglakeretezéséről. A magyaros szecesszió legjelentősebb mestere, Lechner Ödön tervei szerint épült bátyja, a tehetséges festő és író Lechner Gyula számára 1899-ben – ő fordította például németre Az ember tragédiáját. Ha pirosat kap a busz a Hadik-háznál, talán még a cirkalmas kéménydíszeket is megcsodálhatja az utazóközönség.
Tervrajz - az Iparművészeti Múzeum főhomlokzata
Érdemes tudni, hogy Lechner nem volt elégedett a felső emelettel, részben visszabontatta, itt alakították ki a toronyszerű műtermet. Az átépítés azonban úgy megdobta a költségeket, hogy alaposan össze is különböztek rajta a testvérek. A ház kapuja évekkel később, az unokaöcs Lechner Jenő tervei alapján épült, az előcsarnok falait pedig a tervező híresebb épületei, a Földtani Intézet, a Postatakarékpénztár és az Iparművészeti Múzeum rajzai díszítik – utóbbiból a fenti tervrajzon is megfigyelhető főhomlokzat középrizalitját örökítette meg a dekorfestő az első emeleti rózsaablakkal. A reggeli dugóban talán még a szemközti, zöldre festett Strelinger-ház homlokzatát is van alkalom megcsodálni (az említett Fischer-Detoma páros tervezte, és Maróti Géza virágfüzéres nőalakjai díszítik), de feltehetően eddigre már a késő szecessziós Gellért Szállón is túl robog velünk a busz. Kis dunai panorámával pihentetve a látóidegeket, készülhetünk is a századelős Pest bevételére! A Bartók után ugyanis a Kossuth Lajos utca a következő, épített emlékekkel zsúfolt szakasz – a Ferenciek terén nézelődve például máris kisebbfajta századelős stílustörténeti utazásban lehet részünk.
Mintalap - Az egykori királyi bérpalota kapuja, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezők, Jungfer Gyula kivitelező
A tér mai arculatát javarészt annak az építészpárosnak, Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak köszönhetjük, akik 1893-ban, a nagykörút egyik legimpozánsabb épülete, a historizáló stílusú New York-palota megtervezése után szálltak ki Hauszmann Alajos irodájából, s vágtak önálló vállalkozásba. Ők tervezték a Klotild-paloták ikertömbjét, a buszmegálló mögött magasodó, egykori Királyi bérpalotát, s kevés híján a Párizsi udvar is a terveik szerint valósult meg (végül az Uránia mozit is megálmodó Schmahl Henrik húzta be a megbízást). Ha szeretnék tudni, hogyan vezetett az építészpáros útja a neobarokk Klotild-palotáktól a szintén általuk megálmodott Zeneakadémia minden finomítás, többszöri újraterveztetés ellenére is szecessziós épületéig, ezen a szakaszon találják a választ. A Habsburg család magánvagyonából épült – éppen ezért „királyi” – bérpalota homlokzatdíszein és belső dekorációin már érződik Lechner kortársi hatása, ehhez elég csak a fenti mintalapon megörökített, Jungfer Gyula készítette kapu növényi ornamentikáját megfigyelnünk a megálló mögött. Érdemes aztán feljebb csorognunk a busszal, egészen a Szép utca torkolatáig. A páros oldal két keskeny ingatlana közül a jobb oldali, klasszicizáló portállal és neogótikus homlokzattal megáldott épület, Bartunek Ferenc és Vágó László munkája önmagában is izgalmas, de igazán a szomszédos, még karcsúbb szecessziós tömb, a Morlin-ház kontrasztjaként érdekes.
Épületfotó - a Morlin-ház (Budapest, Kossuth Lajos utca 10.) főhomlokzata
A Korb-Giergl páros első, a szecesszió újításaival erősebben kapcsolatba hozható terve ez az üvegportáljával az utcára néző épület, a Morlin üzlet- és bérház. A fővárosi levéltárban őrzött 1897-es tervein már a megvalósult, színpompás Zsolnay épületkerámiával díszített, aszimmetrikus emeleti homlokzat szerepel. „Finom, üde kis homlokzat ez, amely friss és vidám ma is” – méltatta az apró épületet Komor Marcell, a szecesszió újabb kiemelkedő építésze, aki egyúttal sajnálkozott néhány sort azon is 1930-as, Korb Flóris munkáit dicsérő cikkében, hogy nem az építészpáros fejezhette be – a Párizsi udvart is rejtő Belvárosi Takarékpénztár épületével – a teljes Ferenciek terét. Az üzletházat mindenesetre nagyjából egyidőben tervezte a Zeneakadémiával és a Királyi bérpalotával a páros, ami jól mutatja, merre húzott a szívük e korban szerényebb megrendelői elvárások esetén, s egyúttal, hogyan reflektáltak a díszes szomszéd házra a zsebkendőnyi parcellára megálmodott csodával. Amíg ezen morfondírozunk, bátran suhanjunk át az Astorián, sőt a Blaha Lujza téren is. Ugyan a közbülső szakaszon is akad bőven nézegetni való, ám ha igazi szecessziós csemegére vágyunk, a körút utáni első sarkon, a Csokonai utcánál érdemes felnéznünk a Palace Hotel épületére a jobb oldalon – az idézett Komor Marcell, illetve Jakab Dezső építészek 1911-re megvalósult tervére.
Épületfotó - a Palace Hotel (Budapest, Rákóczi út 43.) utcai homlokzatai
A Zsolnay-kerámiás, gyönyörű földszinti portáljáról és az ablakok közötti domborműveiről ismert, páratlan megjelenésű épület egykor a szomszédjai fölé magasodott, s a kiegyezés után kiépült, szállodákkal zsúfolt idegenforgalmi-kulturális útvonal a Keleti pályaudvar és a Nagykörút közé eső szakaszának utolsóként épült tagja volt. Földszintjét az eredeti tervezőkkel együttműködve már 1923-ban átépítették, előcsarnokát a 60-as években totálisan átalakították, ám a kétezres években részben az eredeti tervekhez igazodva sikerült rekonstruálni a saját korában rendkívül modernnek számító, de a 90-es évekre elavult épületet – amely ma újra szállodaként működik. Az építészpáros a világháború előtti Magyarország számos gyönyörű szecessziós épületét tervezte vidéken, így például a marosvásárhelyi Kultúrpalotát és Közigazgatási Palotát, a szabadkai zsinagógát és városházát, ám a fővárosban ez volt az egyetlen nagyobb épületük – homlokzatai és belső terei online galériánkban is megcsodálhatók.
Épületfotó - a Palace Hotel (Budapest, Rákóczi út 43.) főhomlokzata - az egyik zárterkély részlete
Említésre méltó még ezen a szakaszon több bérház, áruház, hotel és középület, mint például a Kazinczy utcai ortodox zsinagógát is tervező Löffler fivérek áru- és lakóháza a Rákóczi út 74-es, a Kiss Géza tervezte eklektikus épület stukkódíszes homlokzata a 86-os szám alatt, vagy a Palace-hoz hasonlóan U-alaprajzú Park Hotel már a Baross téren. De ahol ekkora a kínálat, ott bizony eltelhet a sok hullámzó formával az utazóközönség, ha már városnézésre adta a fejét. Javasoljuk, hogy pihentessék is kicsit a szemüket, legalábbis addig, amíg a járat a Dózsa György utat nem keresztezi. Mert ami a Thököly út bal oldalán, a 46-os számon várja majd önöket, minden képzeletet felülmúl. A Szenes Mór biztosítóintézeti főfelügyelő megrendelésére, Nagy István tervei szerint 1906-ra megépült bérház (egykor a VII. kerületi Polgári Casino működött a földszintjén) Lechner Ödön hatásáról, mindenekelőtt a már említett Postatakarékpénztár beható ismeretéről árulkodik. A tetőzetet eltakaró hullámos pártázat például ilyen, egyértelműen beazonosítható motívum, de a homlokzat gazdag díszítésén is általánosan visszaköszön a népművészeti ihletésű, lechneri magyaros dekoráció – miközben a Szenes-ház néhány belső épületdísze például egészen egyedi megoldás.
Épületfotó - a Szenes-ház (Budapest, Thököly út 46.) főhomlokzata
Ahogy a 7-es busz lassan a végállomásához ér, úgy ideje nekünk is zárnunk szecessziós BKV-túránkat is. Bíztatjuk azért önöket, hogy a nagyobb körúti és belvárosi villamosjáratok (1-es, 2-es, 4-es és 6-os), illetve a Teréz - és Erzsébetvárosi trolijáratok segítségével alkossák meg a saját BKV-s városi túrájukat (segédletként többfelé találnak közlekedési, illetve építészeti térképeket – például itt és itt). Szabadon áramló formáival, dekoratív színeivel végső soron a századelő modern életének lendületét fejezte ki a szecesszió – miért ne élnénk a magunk modern lehetőségeivel mi, az örökségre büszke utódok is?
Épületfotó - címer az Iparművészeti Múzeum főhomlokzati középrizalitjának kupola alatti részén
