Az Iparművészeti Múzeum kerámia- és üveggyűjteménye a világszerte ismert és elismert japán mester, Yasuo Hayashi két kerámia kisplasztikájával gyarapodott a közelmúltban.
Yasuo Hayashi 1928-ban született Kiotóban. Klasszikus japán festészetet tanult; képzését megszakította a második világháború és Japán hadba lépése. A fiatal Hayashit berepülőpilótának képezték ki, csak néhány napon múlt végzetes bevetése. Életinterjúiban gyakran mesél arról, hogy mennyire inspiráló vizuális élményt jelentett számára, amikor az éjszaka sötétjében repült a csillámló tenger és a távolban derengő horizont felett. Ezeket az emlékképeit későbbi, a térábrázolás optikai illúzióival játszó Fókusz-sorozatában dolgozta fel. Ennek a szériának néhány darabját a művész a Kecskeméten működő Nemzetközi Kerámia Stúdióban készítette 1987-ben.
A kép forrása: Galerie Heller
A háború után Hayashi apja kerámiaműhelyében kezdett dolgozni, ám tárgyait nem a hagyományos japán fazekasság tradíciói mentén formálta. Hayashira nagy hatást gyakorolt a nyugati avantgárd és absztrakt művészet. 1947-ben alapító tagja volt az újító művészekből álló Shikōkai-csoportnak, amely úttörő szerepet vállalt az avantgárd japán művészet és kerámiaművészet megteremtésében. Abban a kultúrában, amely a művészetek között nem állít fel szigorú hierarchiát, és amely a mindennapi használati tárgyakat egyaránt esztétikai értékkel bíró (mű)alkotásoknak tekinti, modern és forradalmi gondolat volt a kerámiát autonóm, képzőművészeti célú szobrászatként művelni. A csoport képviselői létrehozott tárgyaikra az objekt művészetelméleti fogalmát használták. Hayashi 1962-ben a keramikusokból álló Sōdeisha-csoporthoz csatlakozott, akik hasonló elveket vallottak.
Hayashi műveiben egyéni módon ötvözi az absztrakt szobrászat és festészet eszközeit, keveri a két- és három dimenziót, expresszív formáit és színhasználatát aprólékos kidolgozású felületekkel egészíti ki, amely vonás festészeti tanulmányaiban gyökerezik.
Yasuo Hayashi: Stage (Színpad) – kisplasztika (2009)
Az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozott kisplasztikái kifejező, beszédes címükkel, valamint az absztrakt képi elemek játékos komponálásával a néző számára ábrázoló jellegű, komplex és számos asszociációt előhívó művekké állnak össze. Rumor (Szóbeszéd) című munkája egy fekete doboz vagy házformát mintáz, amelynek dekomponált fülkéjében egy vörös, többször hajlított elem látható, a pletykákat továbbadó, suttogó nyelvre utalva. Stage (Színpad) című tárgyánál a befoglaló forma hasonló, ám itt nem plasztikus, hanem finom felületi festéssel kelti egy élesen megvilágított színpad illúzióját. Mindkét tárgy Hayashi Guusha című sorozatához tartozik, amely egy vallási eredetű, japán életszemléletre utal. Eszerint világunk egy ideiglenes lakhely – ezért a befoglaló házforma – a benne élő ember valódi értéke pedig csupán a halála után dől el. A kérdés, hogy milyen emberként éljük le életünk hátralévő részét „átmeneti szállásunkon”.
Yasuo Hayashi: Rumor II (Szóbeszéd II.) – kisplasztika (2008)
A művész által a Múzeumnak ajándékozott alkotásokat az európai közönség először Németországban, a heidelbergi Heller Galériában láthatta, ahol három keramikusművész munkáiból – Yasuo Hayashi, Enric Mestre, Kecskeméti Sándor – rendeztek kiállítást 2009 nyarán. A tárlatot ezután Spanyolországban és Magyarországon is bemutatták. Hayashi művei kollégája és barátja, Kecskeméti Sándor szobrász, keramikusművész közvetítésével kerültek a gyűjteménybe. Mindkét művész aktív napjainkban is. Yasuo Hayashinak tavaly nyílt kiállítása új munkáiból, Kecskeméti Sándor pedig második díjat nyert Impressziók című, papírporcelán reliefjeivel a Pécsett megrendezett Országos Kerámiaművészeti Triennálén.
Kecskeméti Sándor budapesti műteremlakásában
Fotó: Regős Benedek
Szerző: Novák Piroska, főmuzeológus, Kerámia- és Üveggyűjtemény
Műtárgyfotók: Friedrich Krisztina, Kerámia- és Üveggyűjtemény
